A kormány szerint a nyugdíjkorlát feloldása a megoldás a tanárhiányra

Erről Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter beszélt szombaton, és már az erre vonatkozó rendelet is megjelent.

  • Csik Veronika

Az egyes ágazatokban - többek között az iskolákban is - jelentkező munkaerő-hiánnyal kapcsolatban Gulyás Gergely, a szombati kormányinfón úgy reagált: "a tanároknál fel kell oldani a nyugdíjkorlátot, ez a megoldás". A 2022/23-as tanév rendjét, a rezsicsökkentést és a benzinárstopot érintő szabályok mellett pedig az egyik péntek éjszaka kiadott rendeletben az is szerepel, hogy

a kormány engedélye nélkül foglalkoztatható 2022. szeptember 1. napjától 2023. augusztus 31. napjáig az, aki az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezte.

Azaz a közalkalmazottként dolgozó pedagógusok esetében sem kell a nyugdíjkorhatár elérése után külön engedély a további munkához, automatikusan dolgozhatnak azok is, akik betöltötték azt. A rendelet külön említi a szociális, gyermekvédelmi vagy gyermekjóléti szolgáltatónál, intézményben, hálózatnál vagy a köznevelési vagy szakképző intézményben dolgozókat.

"A kormány ezzel az intézkedésével elismerte, hogy óriási pedagógushiány van, így kénytelen végre hozzányúlni a nyugdíjjogosultságot elérő közalkalmazottakat és az önkormányzati és állami intézményeket sújtó jogszabályokhoz" - írta a rendelet megjelenése utána a Pedagógusok Demokratikus Szakszerevezte.

Nagyon nehéz tanévkezdés elé nézhetnek az iskolák

A ponthatárhúzás után megírtuk, hogy alig 6400 új hallgatóval indulhatnak el ősszel a pedagógusképzések. Miközben a pedagógushiány jelentős: a "tanár" szóra keresve 2787 találatot dob ki a közszféra állásportálja, a közigállás.gov.hu, de tanítóból is komoly hiány van az iskolákban, jelenleg 1301 szabad állás van.

Arról nem is beszélve, hogy utánpótlás sem nagyon van. Az egyetemek sok tanári szakpárt el sem tudnak indítani az alacsony jelentkezői létszám miatt. A pótfelvételin még jó néhány hallgató bejuthat a képzésekre, az már most biztos, hogy nem hemzsegnek majd tanárszakos hallgatók az egyetemeken szeptembertől. 

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.