Erről Gulyás Gergely, Miniszterelnökséget vezető miniszter beszélt szombaton, és már az erre vonatkozó rendelet is megjelent.
Az egyes ágazatokban - többek között az iskolákban is - jelentkező munkaerő-hiánnyal kapcsolatban Gulyás Gergely, a szombati kormányinfón úgy reagált: "a tanároknál fel kell oldani a nyugdíjkorlátot, ez a megoldás". A 2022/23-as tanév rendjét, a rezsicsökkentést és a benzinárstopot érintő szabályok mellett pedig az egyik péntek éjszaka kiadott rendeletben az is szerepel, hogy
a kormány engedélye nélkül foglalkoztatható 2022. szeptember 1. napjától 2023. augusztus 31. napjáig az, aki az öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és az öregségi teljes nyugdíjhoz szükséges szolgálati időt megszerezte.
Azaz a közalkalmazottként dolgozó pedagógusok esetében sem kell a nyugdíjkorhatár elérése után külön engedély a további munkához, automatikusan dolgozhatnak azok is, akik betöltötték azt. A rendelet külön említi a szociális, gyermekvédelmi vagy gyermekjóléti szolgáltatónál, intézményben, hálózatnál vagy a köznevelési vagy szakképző intézményben dolgozókat.
"A kormány ezzel az intézkedésével elismerte, hogy óriási pedagógushiány van, így kénytelen végre hozzányúlni a nyugdíjjogosultságot elérő közalkalmazottakat és az önkormányzati és állami intézményeket sújtó jogszabályokhoz" - írta a rendelet megjelenése utána a Pedagógusok Demokratikus Szakszerevezte.
Nagyon nehéz tanévkezdés elé nézhetnek az iskolák
A ponthatárhúzás után megírtuk, hogy alig 6400 új hallgatóval indulhatnak el ősszel a pedagógusképzések. Miközben a pedagógushiány jelentős: a "tanár" szóra keresve 2787 találatot dob ki a közszféra állásportálja, a közigállás.gov.hu, de tanítóból is komoly hiány van az iskolákban, jelenleg 1301 szabad állás van.
Arról nem is beszélve, hogy utánpótlás sem nagyon van. Az egyetemek sok tanári szakpárt el sem tudnak indítani az alacsony jelentkezői létszám miatt. A pótfelvételin még jó néhány hallgató bejuthat a képzésekre, az már most biztos, hogy nem hemzsegnek majd tanárszakos hallgatók az egyetemeken szeptembertől.
Mintegy 150-180 ponttal csökkentek a ponthatárok több nappali tagozatos, állami ösztöndíjas alap-és osztatlan képzésen a 2026-os felvételin. Mutatjuk a tíz szakot, ahol legjobban estek vissza idén a pontok.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint önmagában nem jelent megoldást, hogy a minisztérium a Tanítanék Mozgalmat kérte fel a „feketelistázott” pedagógusok ügyeinek összegyűjtésére. A szakszervezet úgy véli, a probléma rendszerszintű, ezért nem egyedi esetek kivizsgálására, hanem a döntési mechanizmus átalakítására lenne szükség.
A gyógypedagógus-hiány jóval nagyobb lehet annál, mint amit az álláshirdetések alapján érzékelni lehet – erről beszélt Totyik Tamás, a Pedagógusok Szakszervezetének elnöke. A szervezet szerint miközben az ellátásra szoruló gyermekek száma az elmúlt másfél évtizedben megduplázódott, a szakemberhiány továbbra is súlyos problémát jelent.
Nem mindenki számára ért véget a felvételi a ponthatárhirdetéssel. Akik most lemaradtak a kiszemelt egyetemről, vagy eddig nem adtak be jelentkezést, hamarosan újra próbálkozhatnak: már megvan, mikor indul az idei pótfelvételi.
Számtalan mém és legenda kering a Neptunról, ami mégiscsak az egyetemisták legfontosabb felülete. A platform sok hallgató örömére 2025-ben megújult, és jóval átláthatóbb, mint a látszólag 2008-ból ránk maradt elődje. Mutatjuk, hogyan tudsz belépni, és mire tudod használni!
