1500 helyett nettó 2000 euró - mai árfolyam szerint több mint 814 ezer forint - lehet Franciaországban a kezdő tanárok fizetése 2023-tól.
A béremelést a francia oktatási miniszter, Pap Ndiaye jelentette be június 25-én, erről az RTL számolt be. A tervek szerint a fizetésemelés két részből áll majd. A kétezer eurós - átszámítva több mint 814 000 forintos - kezdő bérrel szeretnék a pályán tartani a tanárokat és vonzóbbá tenni a pedagógusszakmát.
A béremelés másik része azokat érinti majd, akik többletmunkát is vállalnak. Ez megfelel annak az alapelvnek, amelyet Emmanuel Macron elnöki kampányában is meghirdetett: kijelentette, hogy azok, akik akik több feladatot vállalnak, több bért kapnak majd. Többletfeladatnak számít például a helyettesítés vagy a diákok személyre szabott segítése.
A franciaországi tanárok bérezése egyébként jelenleg az OECD-országok átlaga alatt van - emeli ki cikkében a Franceinfo. Ezért is beszélhetett június elején közelgő vészhelyzetről az egyik pedagógus-szakszervezet vezetője. „Egy kezdő pedagógus a minimálbér 1,14- szeresét keresi ma. Az 1980-as években még 2,2-szeresét kereste” – nyilatkozta.
A pedagógusbérek alapján Magyarországon kifejezetten kedvezőtlen a helyzet: az OECD-országok közül az utolsó előtti helyen állunk, ha egy 15 év tapasztalattal rendelkező általános iskolai tanár fizetését vizsgáljuk. Itthon egy középiskolai tanár a garantált bérminimum 1,6-szorosát kereste meg 2020-ban a Pénzcentrum elemzése szerint. Mindezek mellett pedig fontos látni, hogy az OECD-országok közül kevés helyen keresnek kevesebbet a tanárok az átlagbérnél, ám Magyarország szintén köztük van.
A pedagógus-szakszervezetek hosszú évek óta jelzik, hogy komoly bérrendezésre lenne szükség az oktatásban. Ennek ellenére a tanárok fizetését még mindig a 2014-es minimálbér határozza meg, ezt tekintik "vetítési alapnak". Mindez azt eredményezi, hogy a 2014-es befagyasztás óta a pedagógusbérek nem követik a minimálbér emelkedését (az akkori mininálbér 101 500 forint volt).
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
