1500 helyett nettó 2000 euró - mai árfolyam szerint több mint 814 ezer forint - lehet Franciaországban a kezdő tanárok fizetése 2023-tól.
A béremelést a francia oktatási miniszter, Pap Ndiaye jelentette be június 25-én, erről az RTL számolt be. A tervek szerint a fizetésemelés két részből áll majd. A kétezer eurós - átszámítva több mint 814 000 forintos - kezdő bérrel szeretnék a pályán tartani a tanárokat és vonzóbbá tenni a pedagógusszakmát.
A béremelés másik része azokat érinti majd, akik többletmunkát is vállalnak. Ez megfelel annak az alapelvnek, amelyet Emmanuel Macron elnöki kampányában is meghirdetett: kijelentette, hogy azok, akik akik több feladatot vállalnak, több bért kapnak majd. Többletfeladatnak számít például a helyettesítés vagy a diákok személyre szabott segítése.
A franciaországi tanárok bérezése egyébként jelenleg az OECD-országok átlaga alatt van - emeli ki cikkében a Franceinfo. Ezért is beszélhetett június elején közelgő vészhelyzetről az egyik pedagógus-szakszervezet vezetője. „Egy kezdő pedagógus a minimálbér 1,14- szeresét keresi ma. Az 1980-as években még 2,2-szeresét kereste” – nyilatkozta.
A pedagógusbérek alapján Magyarországon kifejezetten kedvezőtlen a helyzet: az OECD-országok közül az utolsó előtti helyen állunk, ha egy 15 év tapasztalattal rendelkező általános iskolai tanár fizetését vizsgáljuk. Itthon egy középiskolai tanár a garantált bérminimum 1,6-szorosát kereste meg 2020-ban a Pénzcentrum elemzése szerint. Mindezek mellett pedig fontos látni, hogy az OECD-országok közül kevés helyen keresnek kevesebbet a tanárok az átlagbérnél, ám Magyarország szintén köztük van.
A pedagógus-szakszervezetek hosszú évek óta jelzik, hogy komoly bérrendezésre lenne szükség az oktatásban. Ennek ellenére a tanárok fizetését még mindig a 2014-es minimálbér határozza meg, ezt tekintik "vetítési alapnak". Mindez azt eredményezi, hogy a 2014-es befagyasztás óta a pedagógusbérek nem követik a minimálbér emelkedését (az akkori mininálbér 101 500 forint volt).
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
