A tanárok dicsérgetésével válaszolt a minisztérium arra a kérdésre, mikor lesz kész a Digitális Oktatási Stratégia

A Digitális Oktatási Stratégia ugyanis még nincs készen teljesen, de lehet, hogy nem is kell - a minisztérium szerint a tanárok "kreatívan és professzionálisan" oldották meg a helyzetet a járvány alatt is.

  • Eduline

"Mikor pótolják végre a csupán félig megvalósított Digitális Oktatási Stratégia hiányosságait?" - tette fel a kérdést Kanász-Nagy Máté LMP-s országgyűlési képviselő írásbeli kérdésére a Rétvári Bence, Belügyminisztérium államtitkára ugyan konkrét választ nem adott, azt írta: a 2018 óta zajló fejlesztések keretében több ezer iskolában bővítették a sávszélességet, és építették ki a WiFi-hálózatot, illetve 100 ezer laptopot, notebookot szállítottak ki az iskolákban. Az államtitkár azt is kiemelte,

a pedagógusok adminisztratív terheinek csökkentését szolgálták az elmúlt években bevezetett digitális megoldások, így például a KRÉTA rendszer, amely az online oktatás időszakában, a Digitális Kollaborációs Tér létrehozásával a digitális oktatást is lehetővé tette, összekötve ezt a napló szolgáltatással.

Rétvári Bence ismét elismerését fejezte ki a pedagógusoknak, mert a járványhelyzet kihívásait "kreatívan és professzionálisan" oldották meg. Illetve kitért arra is, hogy a 2021-es kompetenciamérés adatai szerint "alig mutatható ki visszaesés a 6. évfolyamosoknál, a 8. és a 10. évfolyamon pedig gyakorlatilag a többéves átlaggal megegyező eredmény született".

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.