Még az új tanév kezdete előtt jöhet az átalakítási terv az oktatásban

A Nemzeti Pedagógus Kar (NKP) elnöke szerint most a sok kényszerhelyzet változást hozhat, Setényi János oktatáskutató biztos abban, hogy a tárca hamarosan előáll egy racionalizálási tervvel.

  • Eduline

Az új kormányzati struktúrával az egészségügy mellett az oktatás is végleg átkerült Pintér Sándorhoz - írja a hvg360 -, akivel a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke, Horváth Péter múlt hétfőn tárgyalt. Az NPK elnöke arra kérte a minisztert, hogy lehetőség szerint a tervezésbe, jogszabály-előkészítésbe, mérésekbe vonják be őket is, hadd tegyék hozzá a szakmai tapasztalataikat.

Vagy igen, vagy nem

Horváth Péter szerint a kormánynak most nagy a politikai felhatalmazása, viszonylagos szűkösség van a gazdaságban, az oktatásban pedig viszonylagos pedagógushiány, ez pedig ráveheti a kormányt egy gyors átalakítás lebonyolítására - idézi az oldal a pedagóguskar elnökét, aki hangsúlyozta, hogy "a kormány gondolkodása el is térhet ettől".

Az átalakítást megfelelő körültekintéssel kellene végrehajtani - tette hozzá -, nem automatikusan minden három iskolából létrehozni egyet. Ezt arra a felvetésre reagálva jegyezte meg, hogy mostani miniszteri meghallgatásán Pintér Sándor ismét felvetett annak az ötletét, hogy megoldás lehetne, ha járásonként 1-2 településenként maradna felső tagozat, az iskolákat összevonnák.

"Az iskolákat egyesével kell megnézni, figyelembe kell venni a helyi adottságokat, a közlekedést, iskolabusz-hálózatot, a hátrányos helyzetű diákok arányát" - magyarázta az NPK elnöke. Setényi János oktatáskutató is, korábban a Hírklikknek azt mondta, "harminc éve fejlesztjük a fenntarthatatlant, amiről mindenki tudja, hogy fenntarthatatlan, és senki nem mert hozzányúlni".

A tárca szerint "a köznevelés szerkezetét is áttekintik" és a döntéseket – azok meghozatalát követően – a Belügyminisztérium nyilvánosságra hozza - jelezte a Belügy az oldalnak.

Az oktatás helyzetének teljes áttekintését elolvashatjátok a hvg360-on.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.