Még az új tanév kezdete előtt jöhet az átalakítási terv az oktatásban

A Nemzeti Pedagógus Kar (NKP) elnöke szerint most a sok kényszerhelyzet változást hozhat, Setényi János oktatáskutató biztos abban, hogy a tárca hamarosan előáll egy racionalizálási tervvel.

  • Eduline

Az új kormányzati struktúrával az egészségügy mellett az oktatás is végleg átkerült Pintér Sándorhoz - írja a hvg360 -, akivel a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke, Horváth Péter múlt hétfőn tárgyalt. Az NPK elnöke arra kérte a minisztert, hogy lehetőség szerint a tervezésbe, jogszabály-előkészítésbe, mérésekbe vonják be őket is, hadd tegyék hozzá a szakmai tapasztalataikat.

Vagy igen, vagy nem

Horváth Péter szerint a kormánynak most nagy a politikai felhatalmazása, viszonylagos szűkösség van a gazdaságban, az oktatásban pedig viszonylagos pedagógushiány, ez pedig ráveheti a kormányt egy gyors átalakítás lebonyolítására - idézi az oldal a pedagóguskar elnökét, aki hangsúlyozta, hogy "a kormány gondolkodása el is térhet ettől".

Az átalakítást megfelelő körültekintéssel kellene végrehajtani - tette hozzá -, nem automatikusan minden három iskolából létrehozni egyet. Ezt arra a felvetésre reagálva jegyezte meg, hogy mostani miniszteri meghallgatásán Pintér Sándor ismét felvetett annak az ötletét, hogy megoldás lehetne, ha járásonként 1-2 településenként maradna felső tagozat, az iskolákat összevonnák.

"Az iskolákat egyesével kell megnézni, figyelembe kell venni a helyi adottságokat, a közlekedést, iskolabusz-hálózatot, a hátrányos helyzetű diákok arányát" - magyarázta az NPK elnöke. Setényi János oktatáskutató is, korábban a Hírklikknek azt mondta, "harminc éve fejlesztjük a fenntarthatatlant, amiről mindenki tudja, hogy fenntarthatatlan, és senki nem mert hozzányúlni".

A tárca szerint "a köznevelés szerkezetét is áttekintik" és a döntéseket – azok meghozatalát követően – a Belügyminisztérium nyilvánosságra hozza - jelezte a Belügy az oldalnak.

Az oktatás helyzetének teljes áttekintését elolvashatjátok a hvg360-on.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Mozgáskorlátozott embereknek fejlesztett videójáték-kontrollert egy magyar diák – fődíjat nyert vele egy rangos amerikai versenyen

Sokan természetesnek veszik, hogy egy videójáték elindításához csak kézbe kell venni a kontrollert. Mozgáskorlátozott emberek milliói számára azonban ez sokszor egyáltalán nem magától értetődő. Ezen változtatna Vida Ákos, aki olyan speciális, kontrollerre csatlakoztatható eszközt fejlesztett, amellyel akár egy kézzel vagy fejmozgással is lehet játszani. Találmányával az egyik legrangosabb amerikai innovációs versenyen is elindult, ahol végül a 15 ezer dolláros fődíjat is elnyerte.