Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A Nemzeti Pedagógus Kar (NKP) elnöke szerint most a sok kényszerhelyzet változást hozhat, Setényi János oktatáskutató biztos abban, hogy a tárca hamarosan előáll egy racionalizálási tervvel.
Az új kormányzati struktúrával az egészségügy mellett az oktatás is végleg átkerült Pintér Sándorhoz - írja a hvg360 -, akivel a Nemzeti Pedagógus Kar elnöke, Horváth Péter múlt hétfőn tárgyalt. Az NPK elnöke arra kérte a minisztert, hogy lehetőség szerint a tervezésbe, jogszabály-előkészítésbe, mérésekbe vonják be őket is, hadd tegyék hozzá a szakmai tapasztalataikat.
Vagy igen, vagy nem
Horváth Péter szerint a kormánynak most nagy a politikai felhatalmazása, viszonylagos szűkösség van a gazdaságban, az oktatásban pedig viszonylagos pedagógushiány, ez pedig ráveheti a kormányt egy gyors átalakítás lebonyolítására - idézi az oldal a pedagóguskar elnökét, aki hangsúlyozta, hogy "a kormány gondolkodása el is térhet ettől".
Az átalakítást megfelelő körültekintéssel kellene végrehajtani - tette hozzá -, nem automatikusan minden három iskolából létrehozni egyet. Ezt arra a felvetésre reagálva jegyezte meg, hogy mostani miniszteri meghallgatásán Pintér Sándor ismét felvetett annak az ötletét, hogy megoldás lehetne, ha járásonként 1-2 településenként maradna felső tagozat, az iskolákat összevonnák.
"Az iskolákat egyesével kell megnézni, figyelembe kell venni a helyi adottságokat, a közlekedést, iskolabusz-hálózatot, a hátrányos helyzetű diákok arányát" - magyarázta az NPK elnöke. Setényi János oktatáskutató is, korábban a Hírklikknek azt mondta, "harminc éve fejlesztjük a fenntarthatatlant, amiről mindenki tudja, hogy fenntarthatatlan, és senki nem mert hozzányúlni".
A tárca szerint "a köznevelés szerkezetét is áttekintik" és a döntéseket – azok meghozatalát követően – a Belügyminisztérium nyilvánosságra hozza - jelezte a Belügy az oldalnak.
Az oktatás helyzetének teljes áttekintését elolvashatjátok a hvg360-on.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.