A béreket meg sem említi a Belügyminisztérium tanároknak szóló kérdéssora

A Belügyminisztérium (BM) online, anonim felmérést indított a pedagógusoknak, ebben azonban szó sem esik az egyik legfontosabb kérdésről, a bérekről.

  • Eduline

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete megnézte a nemrég indított felmérés kérdéseit, ám arra jutottak, a fizetésekről, a megélhetésről, a lakhatási körülményekről, a másod- és harmadállási kényszerről egyetlen kérdés nem szól.

A szakszervezet szerint ezzel szemben rengeteg olyan kérdés hangzik el, amelyben a fizetés helyett apró gesztusok jelentőségét nagyítják fel:

Segítene-e, ha ingyen kaphatná a válaszadó a szakkönyveket?

Milyen lenne, ha lennének ingyenes továbbképzési lehetőségek?

A kérdőív a PDSZ szerint azt sugallja, hogy a korábban bevezetett minősítési rendszer, majd a legutóbb, évi egymillárdból a komplex ellenőrzés után újabb ellenőrzéseket szeretnének bevezetni. Holott - teszik hozzá - számtalanszor bebizonyosodott, hogy az agyonszabályzott, forrás nélküli közoktatásnak az ellenőrzések nemhogy segítettek volna, de a velük járó adminisztrációs terhek egyenesen elmélyítik a problémákat.

A BM – a kérdőívből kiolvasható - elképzeléseit négy pontban lehet a szakszervezet szerint összefoglalni:

  • új ellenőrzési rendszer bevezetése a munkavállalók megregulázása érdekében,
  • a jelenleg rendelkezésre álló bértömeg további differenciálása,
  • a iskolaőrség valamilyen átszervezése (további erősítése, kiszervezése),
  • a pedagógus feladatellátás egy részének leosztása NOKS-os (ők a nevelést-oktatást segítő munkatársak, például pedagógiai asszisztensek) irányba.

A tanárok nem elégedettek

A budapesti Kölcsey-gimnázium huszonnégy tanára csatlakozott a budaörsi Illyés Gyula Gimnázium, Szakgimnázium és Technikum polgári engedetlenségi akciót fontolgató pedagógusaihoz. A két legnagyobb szakszervezet pedig folytatja a tárgyalásokat a minisztériummal (eddig eredmények nélkül).

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.