A béreket meg sem említi a Belügyminisztérium tanároknak szóló kérdéssora

A Belügyminisztérium (BM) online, anonim felmérést indított a pedagógusoknak, ebben azonban szó sem esik az egyik legfontosabb kérdésről, a bérekről.

  • Eduline

A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete megnézte a nemrég indított felmérés kérdéseit, ám arra jutottak, a fizetésekről, a megélhetésről, a lakhatási körülményekről, a másod- és harmadállási kényszerről egyetlen kérdés nem szól.

A szakszervezet szerint ezzel szemben rengeteg olyan kérdés hangzik el, amelyben a fizetés helyett apró gesztusok jelentőségét nagyítják fel:

Segítene-e, ha ingyen kaphatná a válaszadó a szakkönyveket?

Milyen lenne, ha lennének ingyenes továbbképzési lehetőségek?

A kérdőív a PDSZ szerint azt sugallja, hogy a korábban bevezetett minősítési rendszer, majd a legutóbb, évi egymillárdból a komplex ellenőrzés után újabb ellenőrzéseket szeretnének bevezetni. Holott - teszik hozzá - számtalanszor bebizonyosodott, hogy az agyonszabályzott, forrás nélküli közoktatásnak az ellenőrzések nemhogy segítettek volna, de a velük járó adminisztrációs terhek egyenesen elmélyítik a problémákat.

A BM – a kérdőívből kiolvasható - elképzeléseit négy pontban lehet a szakszervezet szerint összefoglalni:

  • új ellenőrzési rendszer bevezetése a munkavállalók megregulázása érdekében,
  • a jelenleg rendelkezésre álló bértömeg további differenciálása,
  • a iskolaőrség valamilyen átszervezése (további erősítése, kiszervezése),
  • a pedagógus feladatellátás egy részének leosztása NOKS-os (ők a nevelést-oktatást segítő munkatársak, például pedagógiai asszisztensek) irányba.

A tanárok nem elégedettek

A budapesti Kölcsey-gimnázium huszonnégy tanára csatlakozott a budaörsi Illyés Gyula Gimnázium, Szakgimnázium és Technikum polgári engedetlenségi akciót fontolgató pedagógusaihoz. A két legnagyobb szakszervezet pedig folytatja a tárgyalásokat a minisztériummal (eddig eredmények nélkül).

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.