Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A Belügyminisztérium (BM) online, anonim felmérést indított a pedagógusoknak, ebben azonban szó sem esik az egyik legfontosabb kérdésről, a bérekről.
A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete megnézte a nemrég indított felmérés kérdéseit, ám arra jutottak, a fizetésekről, a megélhetésről, a lakhatási körülményekről, a másod- és harmadállási kényszerről egyetlen kérdés nem szól.
A szakszervezet szerint ezzel szemben rengeteg olyan kérdés hangzik el, amelyben a fizetés helyett apró gesztusok jelentőségét nagyítják fel:
Segítene-e, ha ingyen kaphatná a válaszadó a szakkönyveket?
Milyen lenne, ha lennének ingyenes továbbképzési lehetőségek?
A kérdőív a PDSZ szerint azt sugallja, hogy a korábban bevezetett minősítési rendszer, majd a legutóbb, évi egymillárdból a komplex ellenőrzés után újabb ellenőrzéseket szeretnének bevezetni. Holott - teszik hozzá - számtalanszor bebizonyosodott, hogy az agyonszabályzott, forrás nélküli közoktatásnak az ellenőrzések nemhogy segítettek volna, de a velük járó adminisztrációs terhek egyenesen elmélyítik a problémákat.
A BM – a kérdőívből kiolvasható - elképzeléseit négy pontban lehet a szakszervezet szerint összefoglalni:
A tanárok nem elégedettek
A budapesti Kölcsey-gimnázium huszonnégy tanára csatlakozott a budaörsi Illyés Gyula Gimnázium, Szakgimnázium és Technikum polgári engedetlenségi akciót fontolgató pedagógusaihoz. A két legnagyobb szakszervezet pedig folytatja a tárgyalásokat a minisztériummal (eddig eredmények nélkül).
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.