Polgári engedetlenségi akciót fontolgat hatvan tanár az ország egyik legjobb gimnáziumában: a hét hírei

A korábbinál több magyar egyetem került fel a QS friss felsőoktatási rangsorára, polgári engedetlenségi akciót fontolgat a budaörsi Illyés-gimnázium közel hatvan tanára, flashmobot tartott az egyik szakszervezet. A hét oktatási hírei közül válogattunk.

  • Eduline

Megjelent a friss felsőoktatási világrangsor

Csütörtökön megjelent a Quacquarelli Symonds (QS) 2023-as felsőoktatási világrangsora, amelyre a korábbinál több egyetem került fel. A magyar intézmények közül a Szegedi Tudományegyetem érte el a legjobb eredményt, az 551-560. helyen áll. A második a Debreceni Egyetem, amely a 651-700. helyig jutott, a harmadik pedig az Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Pécsi Tudományegyetem lett, mindkettő a 701-750. helyen végzett. A teljes cikket itt olvashatjátok el.

Polgári engedetlenségi akciót fontolgat a budaörsi Illyés-gimnázium 59 tanára

Csütörtökön jelent meg a Facebookon a Budaörsi Illyés Gyula Gimnázium, Szakgimnázium és Technikum ötvenkilenc tanárának közös állásfoglalása, amelyben azt követelik a kormánytól, hogy gyökeresen változtasson a tanárokkal szembeni politikáján, és kezdje el helyrehozni az oktatási rendszerben eddig okozott károkat. Kitértek a sztrájktörvényre, és azt is hozzátették, hogy mivel a sztrájkjogukat korlátozzák, csak a polgári engedetlenség maradt.

Ez a tanárok esetében az órák megtartásának megtagadását, az iskolán kívüli, eddig tanárok által vezetett programokról való távolmaradást, az érettségiztetés megtagadását, az adminisztratív munkák felfüggesztését jelentheti. A Telexnek a közlemény megjelenése után azt mondták, hogy a polgári engedetlenséget szeptembertől helyezik kilátásba. Cikkünket itt olvashatjátok el.

Nagyon kevés a fiatal tanár
Látványos élőképpel mutatta meg szombaton a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ), milyen a pedagógusok korfája. Mielőtt megmutatnánk a képet, lássuk az adatokat: a PDSZ felmérése szerint minden második ötven feletti, míg 30 alatti tanár, tanító, óvodapedagógus alig van az iskolákban és az óvodákban. A teljes cikket itt olvashatjátok el.

Közben a két nagy pedagógus-szakszervezet sztrájkbizottsága tárgyalt Maruzsa Zoltán köznevelési államtitkárral, ám előrelépés egyelőre nem történt. A tárgyalás után tartott szakszervezeti sajtótájékoztatóról szóló anyagunkat itt találjátok.

Hozzászólások

Lannert Judit miniszteri munkájának első 100 napjáról számolt be: szemléletváltás az oktatásban, kevesebb bürokrácia és több szabadság

Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter száz nappal kinevezése után részletesen összegezte eddigi munkáját egy Facebook-posztban. Kiemelte az oktatásban szükséges alapvető szemléletváltást, a túlzott központosítás lebontását és az intézmények, pedagógusok szakmai szabadságának megerősítését.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Radó Péter a kormány első 100 napjáról: „Mit tehet egy minisztérium, melynek még sem szakemberei, sem intézményei, sem pedig pénzügyi erőforrásai nincsenek?”

Száz nap után még korai lenne mérleget vonni az új kormány oktatáspolitikájáról, de már látszanak azok a dilemmák, amelyek hosszabb távon eldönthetik, valódi rendszerváltás történik-e a közoktatásban – véli Radó Péter oktatáskutató. Szerinte szakmai értelemben radikális fordulat kezdődött, miközben továbbra sem világos, hogy a kormány végül szakít-e a NER centralizált oktatásirányításával.