Minden második pedagógus 50 év feletti, míg 30 alatti tanár, tanító alig van az iskolákban – erről a siralmas statisztikáról szervezett „élő diagramot” a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) a Szalay utcában.
Szűcs Tamás, a PDSZ országos választmányának tagja a szombati megmozduláson azt mondta, ők már látják, de a szülők még kevésbé, mennyire nagy a baj az oktatásban: tényleg nem tudják megmondani, hogy holnap ki fog tanítani. A minisztériumi épületre mutatva hozzátette, az ott dolgozók már korábban is pontosan látták, hogy kevés pedagógus marad a pályán, ők pedig egyre idősebbek, nincsen utánpótlás. A szakszervezeti vezető szerint éppen ezért emelték meg a munkaterheiket, így próbálva ellensúlyozni a munkaerőhiányt.
„A 2000-es évek körül születtél, most leszel pályakezdő? Elkezded? Elkezded a világ egyik legszebb hivatását? Remélem. Nincsenek elég sokan, messze nincsenek annyian, mint amennyire szükség lenne” – üzente a legfiatalabbaknak.
A PDSZ rendezvényén száz pedagógussal, egy „élő diagrammal” mutatták meg, milyen a korfa:
A szakszervezet felmérést is készített erről. Összesen 30 ezer oktatásban dolgozóról kaptak adatokat: a válaszadóknak mindössze 10,7 százaléka 30 alatti, 15,3 százaléka 30-39 éves, 27,5 százaléka 40-49 éves, 46,6 százaléka 50 feletti.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
