Öt szakszervezet együtt követeli a tanárok sztrájkjogát korlátozó javaslat azonnali visszavonását

Miután megtudták, hogy olyan javaslatot nyújtottak be a parlamentnek, mely az eddigiekhez képest jelentősen korlátozná a pedagógusok sztrájkjogát, együtt követelik annak visszavonását - osztotta meg a nyilatkozatukat a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ).

  • Eduline

Az aláíró konföderációk a magyar pedagógus szakszervezetekkel egyetértve, elutasítják azt a javaslatot, hogy a közoktatás területén a sztrájk alatti elégséges szolgáltatásról megállapodás, illetve a bíróság jogerős határozatának helyébe – álláspontjuk szerint jogkorlátozó – az új megoldás lépjen - írják közleményükben.

Az öt szakszervezet és pedagógus társadalom egyetért abban, hogy az elégséges szolgáltatások konkrét, a nemzeti köznevelésről szóló törvényben most nevesíteni kívánt mértéke az oktatásban a sztrájkot, mint a munkavállalói érdekérvényesítés legitim eszközét, aránytalan mértékben korlátozná - írják.

A közleményt a Szakszervezetek Együttműködési Fóruma, az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés, a LIGA Szakszervezetek, a Munkástanácsok Országos Szövetsége és a Magyar Szakszervezeti Szövetség is aláírta.

 

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.