Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Április 29-ig az összes jelentkező megkapja a hivatalos értesítést a középiskolai felvételi eredményéről. Több gimnázium és technikum nemcsak a felvettek listáját, de az idei ponthatárokat is közzétette oldalán, ezekből szemezgettünk.
Az Óbudai Árpád Gimnáziumban legfeljebb 400 pontot gyűjthettek a felvételizők, az általános iskolai jegyekkel maximum 120, a központi írásbeli felvételin 200, a szóbelin 80 pontot gyűjthettek. A hat évfolyamos, emelt angolos osztályban 341,5 volt a ponthatár (az ideiglenes rangsor 56. helyén álló diák jutott be utolsóként), a szintén hat évfolyamos, de speciális matematika tantervű osztályban 332 pont kellett (a 28 férőhelyes osztályba az ideiglenes rangsor 75. helye is befutó hely volt még). A hatéves, természettudományos képzésen 332, az emelt németes képzésen 329 volt a limit. A négy évfolyamos, speciális angol tantervű, 16 férőhelyes csoportba az ideiglenes rangsor 80. helyezettje is bekerült még, a ponthatár 335 volt. A német nemzetiségi csoportban a 27. hely volt az utolsó befutó, a ponthatár pedig 330 volt.
Az Újpesti Könyves Kálmán Gimnázium négy évfolyamos osztályaiban legalább 172 pont kellett a bejutáshoz, a hat évfolyamos, természettudományos osztályban 168 pont, az általános tantervű hatosztályos képzésen pedig 170. A maximális pontszám mindenhol 200 volt, de a négy évfolyamos képzésen csak az általános iskolai jegyeket és a központi írásbeli felvételi eredményét vették figyelembe, szóbelit nem tartottak. A hat évfolyamos osztályokban az általános iskolai jegyek 50, a központi írásbeli 100, a szóbeli 50 pontot ért.
A váci Boronkay György Műszaki Technikum és Gimnázium is közzétette a friss felvételi ponthatárokat. A nyelvi előkészítős technikumi csoportokban így alakultak a ponthatárok:
Az informatikai osztályba jelentkezőknek a maximális 250 pontból 207-et, a gépészeti osztályban 203, az elektronikaiban 206-ot, a környezetvédelmiben pedig 197 volt a ponthatár. A többi osztályban ilyenek voltak az idei ponthatárok:
A budapesti Dózsa György Gimnázium és Táncművészeti Szakgimnáziumban a ponthatárokat egyelőre nem hozták nyilvánosságra, azt viszont igen, hogy az adott képzésre az ideiglenes felvételi rangsor legfeljebb hányadik helyéről lehetett bejutni. A 30 fős hat évfolyamos képzésen a legmagasabb sorszámú diák a 41. volt, a tízfős táncművészeti szakgimnáziumi képzésen a 26., a 16 fős dráma tagozaton a 46., a szintén 16 fős testnevelés tagozaton a 38., a 30 fős nyelvi tagozaton a 187., a 32 fős általános tagozaton pedig a 238.
Ugyanígy döntött a Debreceni Ady Endre Gimnázium. A határozatok megérkezéséig tájékoztatjuk az érintetteket, hogy tanulmányi területenként az ideiglenes rangsor szerint az alábbi rangsorszámú az utolsó felvett diák ("eddig ment le a rangsor") – írják az oldalon.
A hat évfolyamos gimnáziumi képzésen (két osztály indul szeptemberben) a 75., az angol-magyar két tannyelvű képzésen szintén a 75., a nyelvi előkészítő évfolyammal induló emelt angolos osztályban a 73., a németesben az 57., a nyelvi előkészítővel induló, emelt szintű dráma és színház képzésen a 17., a nyelvi előkészítővel induló, emelt szintű német nyelvi képzésen pedig a 30. volt még befutó hely.
Az ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium is hasonló információt hozott nyilvánosságra: a hatosztályos képzésükre az utolsóként bejutott diák az ideiglenes rangsorban a 249. helyen állt. A Trefortban egyébként minden évben három azonos tantervű osztályt indítanak.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.