Április 22. és 29. között érkeznek a középiskolai felvételi eredményei

Már minden leendő középiskolás nagyon várja a hivatalos értesítést arról, hol kezdheti a sulit szeptemberben. Mutatjuk, meddig kell várni még az eredményre.

  • Eduline

A középiskolák 2022. április 22-ig megkapják az Oktatási Hivataltól az egyeztetett felvételi jegyzéket. A felvételire jelentkező minden tanulónak a jelentkezési lapon megjelölt értesítési címére 2022. április 29-éig minden olyan középiskola írásbeli értesítést küld, ahová jelentkezési lapot adott be.

Tehát az értesítések április 22. és április 29. közt érkeznek e-mailben, esetleg postai úton - összegezte a Webkurus Facebook-posztjában. Pesrze vannak iskolák, melyeknek a honlapján is elérhető lesz a felvettek listája, de ezt nem kötelesek közzétenni.

Akik nem kerültek be, próbálkozhatnak még

Azok a diákok, akik sehová sem kerültek be, vagy sikerült ugyan a felvételijük egy iskolában, de oda mégsem szeretnének beiratkozni, részt vehetnek a rendkívüli felvételin, amely május 9-én kezdődik.

Május elején a középiskolák rendkívüli felvételi eljárást indíthatnak, de csak akkor, ha az általános felvételi lezárulása után maradtak üres férőhelyek. Ha egy iskolában a felvehető létszám 90 százalékánál kevesebb diák került be az induló évfolyamra, mindenképpen rendkívüli felvételi eljárást kell indítani. A kevesebb diákot vonzó gimnáziumokban és technikumokban jellemzően több hely marad, és a szakképző iskolák egy része is hirdet pótfelvételit.

A lista, amelyben a pótfelvételit hirdető iskolák szerepelnek, várhatóan május első hetétől lesz elérhető az oktatas.hu oldalon. A rendkívüli felvételire érkezett kérelmekről május 20-ig dönt az iskola igazgatója. Fontos, hogy a rendkívüli felvételi nem azon a központi felületen keresztül zajlik, amelyet ezekben a hónapokban használnak a diákok, a tanárok és a szülők. Ilyenkor közvetlenül a kiválasztott középfokú iskolában kell jelentkezni, ott egyeztetni a felvételi kérelemről. A részletekről itt írtunk többet.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.