Nem sikerült a középiskolai felvételi? Nemsokára indul a rendkívüli felvételi, itt vannak a részletek

Az iskolák 2022. április 22-éig megkapják az egyeztetett felvételi jegyzéket, április végén pedig minden diák megtudja, melyik középfokú iskolába jutottak be. Májusban pedig indul a rendkívüli felvételi időszak, akkor az iskolák üresen maradt férőhelyeiket hirdetik majd meg.

  • Csik Veronika

Azok a diákok, akik sehová sem kerültek be, vagy sikerült ugyan a felvételijük egy iskolában, de oda mégsem szeretnének beiratkozni, részt vehetnek a rendkívüli felvételin, amely május 9-én kezdődik.

Május elején a középiskolák rendkívüli felvételi eljárást indíthatnak, de csak akkor, ha az általános felvételi lezárulása után maradtak üres férőhelyek. Ha egy iskolában a felvehető létszám 90 százalékánál kevesebb diák került be az induló évfolyamra, mindenképpen rendkívüli felvételi eljárást kell indítani. A kevesebb diákot vonzó gimnáziumokban és technikumokban jellemzően több hely marad, és a szakképző iskolák egy része is hirdet pótfelvételit.

A lista, amelyben a pótfelvételit hirdető iskolák szerepelnek, várhatóan május első hetétől lesz elérhető az oktatas.hu oldalon.

A rendkívüli felvételire érkezett kérelmekről május 20-ig dönt az iskola igazgatója. Fontos, hogy a rendkívüli felvételi nem azon a központi felületen keresztül zajlik, amelyet ezekben a hónapokban használnak a diákok, a tanárok és a szülők. Ilyenkor közvetlenül a kiválasztott középfokú iskolában kell jelentkezni, ott egyeztetni a felvételi kérelemről.

Mi alapján döntik el, ki kerül be a rendkívüli felvételin?

Iskolánként különböző szempontrendszer alapján rangsorolják az ilyenkor jelentkezőket. Van, ahol csak az általános iskolai jegyeket nézik, máshol a központi írásbeli pontszámát is (ilyenkor új tesztet természetesen nem kell írni, a januári/februári vizsga eredményét veszik figyelembe), sőt néhány gimnáziumban és technikumban szóbeli meghallgatást is tartanak.

Az idei beiratkozás a középiskolákba 2022. június 22-24. között lesz. Azonban még vannak hátra fontos dátumok, ezeket itt nézhetitek meg.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.