Lesz-e még tanársztrájk a nyári szünet előtt?

A sztrájktárgyalások leghamarabb június elején folytatódhatnak, ugyanis csak május végén alakulhat meg az új kormány. A tanári szakszervezetek azonban még mindig számolnak a határozatlan idejű sztrájkkal.

  • Eduline

Ha nem érünk el az új kormánnyal gyors, azonnali eredményt, akkor folytatjuk a sztrájkot. Megegyezés nélkül nem szeretnénk nyári szünetre elmenni, a legjobb az lenne, ha a tanév végén megállapodhatnánk arról, hogy ősztől milyen feltételek mellett folytatódjon az oktatás

– mondta Nagy Erzsébet, a PDSZ képviselője az Indexnek. A szakszervezetek hangsúlyozzák: a sztrájkköveteléseik nem változtak, továbbra is 45 százalékos béremelést, a pluszórák kifizetését és a munkaterhek csökkentését követelik.

Nagyon nagy baj van az oktatásban

Szabó Zsuzsa, a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) elnöke a lapnak elmondta: számításaik szerint öt éven belül 22 ezer pedagógus fog nyugdíjba menni, és a mostani feltételek mellett nem lesz, aki pótolja őket.

"Az új kormány megalakulásáig a legfontosabb feladatunk, hogy felmérjük a sztrájk alatt tapasztalt jogsértéseket. Számos kolléga fordult hozzánk azzal a panasszal, hogy a munkabeszüntetés idejére több bért vontak le tőle, mint amennyit a szabályoknak megfelelően kellett volna" – tette hozzá a PSZ elnöke.

A szakszervezetek alapvetően pozitívan értékelik a nemrég bejelentett háromszor 10 százalékos emelést, ugyanis úgy vélik, ez azt jelzi, hogy végre észrevették a kormányban is, változásra van szükség. „Bízunk benne, hogy ennél többet is kiharcolhatunk, mi mindent meg fogunk tenni ennek érdekében” – mondta az oldalnak a PSZ elnöke.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.