Mire várnak a tanárok, miért nem sztrájkolnak újra?

A sztrájkot az új kormány megalakulásáig nem tudják folytatni, de a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete újabb akciókat szervez majd a következő hetekben.

  • Szabó Fruzsina

„Sokan írják, hogy a régi kormány lett az új kormány – miért várunk, mikor kezdünk újra sztrájkolni? Azonban a régi kormány még így sem az új kormány – jogilag legalábbis semmiképpen nem az” – írja oldalán a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ).

A két nagy pedagógus-szakszervezet sztrájkbizottsága múlt pénteken jelentette be, hogy az új kormány megalakulásáig felfüggesztik a sztrájkot, az ugyanis csak akkor jogszerű, ha közben tárgyalnak a kormány képviselőjével a követelésekről.

A PDSZ most azt írja: a választás eredménye alapján az eddigi kormánypártok, a Fidesz-KDNP alakíthat kormányt, „az új kormány azonban nem azonos a régi kormánnyal”.

„Az új parlamentnek meg kell alakulnia, az választja meg formálisan a miniszterelnököt – ez minden bizonnyal Orbán Viktor lesz – aki megkapja a kormányalakítási megbízását a köztársasági elnöktől. Ezt követően az általa kijelölt kormánytagok esküt tesznek – ezzel egyidőben megszűnik az előző, ügyvezető kormány. Ekkortól tárgyalhatunk a kormánnyal a követeléseinkről – és ha nem sikerül megegyeznünk, ekkortól folytathatjuk a sztrájkot is” – magyarázzák.

A PDSZ egyben azt is bejelentette, hogy bár sztrájkolni egyelőre nem tudnak, újabb akciókat szerveznek, „hogy az oktatás kérdését az ügyvezető kormány alatt is napirenden tartsuk”.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.