Pukli István: Ne a gyereket igazítsuk az iskolarendszerhez
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A sztrájkot az új kormány megalakulásáig nem tudják folytatni, de a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete újabb akciókat szervez majd a következő hetekben.
„Sokan írják, hogy a régi kormány lett az új kormány – miért várunk, mikor kezdünk újra sztrájkolni? Azonban a régi kormány még így sem az új kormány – jogilag legalábbis semmiképpen nem az” – írja oldalán a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ).
A két nagy pedagógus-szakszervezet sztrájkbizottsága múlt pénteken jelentette be, hogy az új kormány megalakulásáig felfüggesztik a sztrájkot, az ugyanis csak akkor jogszerű, ha közben tárgyalnak a kormány képviselőjével a követelésekről.
A PDSZ most azt írja: a választás eredménye alapján az eddigi kormánypártok, a Fidesz-KDNP alakíthat kormányt, „az új kormány azonban nem azonos a régi kormánnyal”.
„Az új parlamentnek meg kell alakulnia, az választja meg formálisan a miniszterelnököt – ez minden bizonnyal Orbán Viktor lesz – aki megkapja a kormányalakítási megbízását a köztársasági elnöktől. Ezt követően az általa kijelölt kormánytagok esküt tesznek – ezzel egyidőben megszűnik az előző, ügyvezető kormány. Ekkortól tárgyalhatunk a kormánnyal a követeléseinkről – és ha nem sikerül megegyeznünk, ekkortól folytathatjuk a sztrájkot is” – magyarázzák.
A PDSZ egyben azt is bejelentette, hogy bár sztrájkolni egyelőre nem tudnak, újabb akciókat szerveznek, „hogy az oktatás kérdését az ügyvezető kormány alatt is napirenden tartsuk”.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.
A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.
A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.
A miniszter bejelentette: megnyíltak a pályázatok a felsőoktatási intézményeket fenntartó alapítványok kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagságaira.
A parti beépítések, a pusztuló nádasok, a klímaváltozás, a vegyi anyagok és még a horgászok etetőanyagai is hozzájárulnak ahhoz, hogy a Balaton ökológiai egyensúlya egyre sérülékenyebb legyen.
A szociális és családügyi miniszter ezt Facebook-posztjában erősítette meg.
Mutatjuk, hol lesz a hivatalos budapesti ponthatárváró buli.