"Hogy a pedagógusok ne most szóljanak gondjaikról, mert a háborús konfliktus plusz terhet jelent a kormánynak?"

Kedden is polgári engedetlenségi akcióba kezdett Simkó Edit, aki a szombati, Kossuth téri pedagógustüntetésen is beszédet mondott. A pedagógus a Facebookon közzétett levélben elmagyarázza, miért álságos az a hivatkozási alap, amellyel a kormány próbálja elhallgattatni a tiltakozó pedagógusokat, és miért kellene azonnal folytatni a tárgyalásokat.

  • Eduline

Tisztelt Intézményvezető Asszony!

Mivel a polgári engedetlenséget kikényszerítő helyzet mára sem változott, és bár az engedetlenség és sztrájk jogosságát is elismerték (Kövér László házelnök úr is támogatásáról biztosítva tovább bátorított), tegnap különös helyzet állt elő.

A minisztérium (EMMI) képviseletében Kisfaludy László, köznevelésért felelős helyettes államtitkár azt nyilatkozta, hogy csak a választások után kíván tárgyalni a pedagógus szakszervezetekkel.

Nos, először: ez jogtalan, mert a sztrájk alatt a minisztérium köteles folytatni a tárgyalásokat. Mivel semmilyen új, oktatást reformáló programot nem dolgoztak ki az új ciklusra, tehát folytatni kívánják ezt a mély- vagy inkább zuhanórepülést, a választások közelsége az EMMI számára nem lehet gond, bízzák ezt a kampánystábra.

Másodszor, hivatkozási alap, hogy a pedagógusok ne most szóljanak gondjaikról, mert az orosz agresszió kapcsán kialakult háborús konfliktus plusz terhet jelent a kormánynak. Ez azért álságos, mert a pedagógusok (jómagam is) civilként ott voltak ebben a 3 hétben is, míg végre a kormánynak is sikerült valami értelmezhető színvonalú segítséget létrehozni. Ezután a menekült gyermekek beiskolázásában lesz az oktatás érintett, tehát a pedagógusokra itt is szükség lesz.

Harmadszor, ha egy hajón a gépház irányítója, feladatát tévesen autoriter főnökségnek véli, magát nem vezetőnek értelmezi, és nem akarja meghallani a gépházban dolgozókat, hogy elfogyott az üzemanyag, kilyukadtak a csövek, és egyébként léket is kaptunk, …nos, a hajó elsüllyed.

Végezetül örülök, hogy Kisfaludy László, köznevelésért felelős helyettes államtitkár úr végre rendelkezik azon jogkörökkel, hogy tárgyalhasson. Tegye meg! Ez a dolga. Most, nem a távoli jövőben.

Mindezeket erős érvnek tartom, hogy változatlanul a polgári engedetlenség erős tiltakozást kifejező eszközével éljek.

Szeretem a munkám, a diákjaim, a kollégáim. Értük, az ő körülményeik javításáért tiltakozom

- írja a Facebookon.

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.