Még mindig nincs vége a pedagógussztrájknak, több iskolában újra polgári engedetlenségi akcióba kezdtek

Kedden is folytatódott a pedagógusok tiltakozása, bár a sztrájkot több iskolában polgári engedetlenségi akció váltotta fel. Az akció így is komoly anyagi terhet jelent a munkabeszüntetést vállaló pedagógusoknak, egyikük azt írta, álságosnak tartja, hogy a kormány a háborúra hivatkozva kéri őket a sztrájk beszüntetésére.

  • Szabó Fruzsina

Kedden újra polgári engedetlenségi akcióba kezdett Simkó Edit, aki a szombati, Kossuth téri pedagógustüntetésen is beszédet mondott. Ez már az ötödik nap, amelyet polgári engedetlenségi akcióval tölt, a Facebookon közzétett levelében azt írja, álságos, hogy az ukrajnai háborúra hivatkozva kéri a kormány a pedagógus-szakszervezeteket, hogy fejezzék be a sztrájkot.

„Ezután a menekült gyermekek beiskolázásában lesz az oktatás érintett, tehát a pedagógusokra itt is szükség lesz” – emeli ki.

A Derecskei I. Rákóczi György Gimnázium Technikumban és Kollégiumban kilenc pedagógus kezdett kedd reggel polgári engedetlenségi akcióba. „Tiltakozásunk jelképes, mindössze egy órát jelent, amelynek oka, hogy nem szeretnénk a nem csatlakozó kollégákat nehéz helyzetbe hozni a helyettesítéssel. Ebben az órában nem vesszük fel a munkát, nem folytatunk oktatási, nevelési tevékenységet. Ezzel együtt szeretnénk kifejezni, hogy a szakszervezetek követeléseivel egyetértünk. Tiltakozunk a Magyar Közlönyben 2022. február 11-én megjelent 36/2022. (II.11.) kormányrendelet ellen, amely a sztrájkot tényleges érdekérvényesítésre alkalmatlanná teszi” – írják nyilatkozatukban.

Hozzáteszik: nemcsak a tanári munka erkölcsi és anyagi megbecsüléséért harcolnak, hanem „a minőségi és gyermekközpontú oktatás körülményeinek megteremtéséért is (kevesebb óraszám a diákjaink számára, jobb felszereltség biztosítása)”.

„Úgy gondoljuk, nemcsak a mi problémánk a tanárhiány, a pályaelhagyás, az évről évre növekvő adminisztrációs terhek vagy az ingyenes helyettesítések. Szeretnénk szabadon tankönyvet választani! A jelenben kell megalapoznunk diákjaink, a következő nemzedékek jövőjét. Ezért nem tehetünk mást: ki kell állnunk diákjainkért, önmagunkért! Szeretnénk gondolkodó embereket nevelni-oktatni, akik képesek lesznek felnőni a 21. század kihívásaihoz” – írják, hozzátéve: figyelemfelkeltésük nem irányul sem az iskolavezetés, sem a tankerület ellen, és mindenféle pártpolitikai elköteleződéstől mentes.

A budapesti Kölcsey Ferenc Gimnáziumban is folytatódik a tiltakozás, de már nem sztrájkkal, hanem „gördülő polgári engedetlenséggel”, vagyis naponta egy tanár tagadja majd meg a munka felvételét. A Kölcsey-gimnáziumban egyébként három napon át sztrájkolt a tantestület egy része, de a sztrájkot ebben a formában nem tudják folytatni, mert minden egyes nappal átlagosan tízezer forintot veszítenek, ráadásul szeretnének tovább dolgozni a diákjaikkal.

Ugyanakkor továbbra is fenntartják követeléseiket, elfogadhatatlannak tartják a sztrájkrendeletet. „Felháborítónak tartjuk az oktatási kormányzat hallgatását és évek óta tartó párbeszéd-képtelenségét, hogy a diákokat darabárunak tekintik, a pedagógusokat pedig végrehajtó robotoknak” – emelték ki.

A dabasi Gyóni Géza Általános Iskolában is folytatta a sztrájkot a tantestület egy része, de az újpesti Viola Óvodában is második napja tart a munkabeszüntetés - ők hétfőn kezdték a sztrájkot. A Kecskeméti Széchenyivárosi Arany János Általános Iskola huszonegy pedagógusa kedden is sztrájkol, ahogy a Deák Diák Ének-zenei Általános Iskola és Gimnázium tantestületéből is tizenhárman.

 

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.