Nagyon mást mond a sztrájkolók számáról a szakszervezet és a minisztérium

A pedagógusok több mint harminc százaléka, nagyjából 38 ezren csatlakoztak szerdán a sztrájkhoz – mondta az ATV-nek Nagy Erzsébet, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) országos választmányának tagja. A minisztérium más számokat közölt: szerintük szerdán a pedagógusok 13, csütörtökön 6-7 százaléka tiltakozott.

  • Eduline

Nagy Erzsébet az ATV-nek csütörtökön azt mondta, „most még többen beleállnak a sztrájkba, mert nagyon sok intézményvezető az első napra koncentrált, és addigra írt elő rendkívüli szünetet, illetve tanítás nélküli munkanapot, amivel gyakorlatilag láthatatlanná teszik a sztrájkot.”

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma ugyanakkor azt közölte, hogy a sztrájkban csütörtökön a pedagógusok 6-7 százaléka vett részt.

Kérdés persze, hogy ebben az arányban benne vannak-e azok, akik hivatalosan nem a sztrájkhoz csatlakoztak, hanem – éppen a sztrájkrendelet miatt – polgári engedetlenségi akciót indítottak. A csütörtöki napról szóló összefoglalónkat itt olvashatjátok el:

 

Hozzászólások

Megvannak az érettségi hivatalos eredményei: magyarból romlottak, töriből javultak az átlagok

Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.

„Olyan emberekre van szükség, akik egy kicsit másképp ketyegnek tanárként”

Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.

Elkészült a jelentés a tankerületi rendszer átvilágításáról: Lannert Judit szerint „a bürokrácia nőtt, az intézmények mozgástere szűkült”

Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.