A budapesti Eötvös József Gimnázium tanári karának háromnegyede is sztrájkba lépett szerdán, mert "vállalt polgári értékrendjét és pedagógiai meggyőződését a köznevelési rendszer megbéklyózza, a pedagógusokat egzisztenciális kilátástalanságban tartja."
A budapesti Eötvös József Gimnáziumban a tanárok háromnegyede csatlakozott a tegnapi pedagógussztrájkhoz. Facebook-bejegyzésükben részletesen kifejtették, miért kell változás.
A tanárok fizetésének reálértéke folyamatosan csökken, ami azt jelenti, hogy a bérek nem tartanak lépést a forint értékének romlásával. Ez ahhoz vezet, hogy "a pedagógusok évről évre egyre kevesebbet tudnak vásárolni a boltban, és aki még megteheti, egyre rövidebb időre mehet el nyaralni." Hozzáteszik: az sem ritka, hogy a tanárok gyerekei csak nagyszülői támogatással tudnak kirándulásokon részt venni vagy különórára járni.
A pályakezdő pedagógusok helyzete is előkerül, a bérminimumnál pedig először 9 év munka után kereshetnek többet, bruttó 3900 forinttal. Írnak a tanárok munkaterheléséről is: a plusz feladatokat (szakkör, korrepetálás, programszervezés) bármiféle javadalmazás nélkül végzik el, illetményük pedig akkor sem változik, ha egyik évről a másikra megnő a heti óraszámuk.
"Több tantárgyból is erősen kérdéses, hogy a szakmaiatlan, rugalmatlan, a diákok túlterheltségét okozó szabályzók előírásai megvalósíthatók-e egyáltalán. Ezen előírások következtében a magyar közoktatásban továbbra is dominál a nem gyereket, hanem tananyagot tanítunk attitűd."
A határozatlan idejű munkabeszüntetés eseményeit percről percre követtük, ide kattintva nézhetitek meg tudósításunkat.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
