Ha nem sikerül a középiskolai felvételi: május 9-én indul a rendkívüli felvételi, itt vannak a részletek

Akkor sincs veszve semmi, ha nem sikerül a középiskolai felvételi. Május 9-én indul a rendkívüli felvételi időszak, akkor a középfokú iskolák üresen maradt férőhelyeiket hirdetik majd meg.

  • Szabó Fruzsina

Kik vehetnek részt a rendkívüli felvételin?

Azok a diákok, akik sehová sem kerültek be, vagy sikerült ugyan a felvételijük egy iskolában, de oda mégsem szeretnének beiratkozni. Ilyenkor részt vehetnek a rendkívüli felvételin, amely május 9-én kezdődik.

Hová lehet ilyenkor jelentkezni?

Csak azokba a középiskolákba, ahol az általános felvételi lezárulása után maradtak üres férőhelyek. A legnépszerűbb gimnáziumokban és technikumokban általában kevés hely marad, de azért ezeknek az intézményeknek az oldalát is érdemes időről időre megnézni, mert időnként topgimnáziumokban is meghirdetnek rendkívüli felvételit. A kevesebb diákot vonzó gimnáziumokban és technikumokban jellemzően több hely marad, és a szakképző iskolák egy része is hirdet pótfelvételit.

Honnan tudhatjátok meg, hogy a kinézett iskolában lesz-e rendkívüli felvételi?

Az Oktatási Hivatal minden évben közzéteszi azoknak a középfokú iskoláknak a listáját, ahol a felvettek alacsony száma miatt rendkívüli felvételi eljárást kell kiírni – a jogszabály szerint rendkívüli felvételi eljárást ott kell indítani, ahol a férőhelyek kevesebb mint 90 százalékát sikerült feltölteni. Ez a lista várhatóan május első hetétől lesz elérhető az oktatas.hu oldalon.

Emellett érdemes nézegetni az iskolák oldalát is: május elejé közzé szokták tenni, hogy milyen tagozatokon/képzéseken maradtak üres helyek (és pontosan mennyi), és milyen szempontokat vesznek figyelembe a jelentkezések elbírálásakor.

Egyénileg kell jelentkezni

A rendkívüli felvételi nem azon a központi felületen keresztül zajlik, amelyet ezekben a hónapokban használnak a diákok, a tanárok és a szülők. Ilyenkor közvetlenül a kiválasztott középfokú iskolában kell jelentkezni, ott egyeztetni a felvételi kérelemről.

Mi alapján döntik el, ki kerül be a rendkívüli felvételin?

Iskolánként különböző szempontrendszer alapján rangsorolják az ilyenkor jelentkezőket. Van, ahol csak az általános iskolai jegyeket nézik, máshol a központi írásbeli pontszámát is (ilyenkor új tesztet természetesen nem kell írni, a januári/februári vizsga eredményét veszik figyelembe), sőt néhány gimnáziumban és technikumban szóbeli meghallgatást is tartanak.

Miért "néma" a magyarok fele?

Érdemes-e már gyerekkorban elkezdeni a nyelvtanulást? Mire jó a „babaangol” és az „ovis német”? Milyen két tannyelvű iskolák működnek Budapesten, és milyen képzést kínálnak? Mennyibe kerül a nulláról eljutni a B2-es szintig? Ezeket a kérdéseket is megválaszoljuk a HVG Nyelvtanulás 2022 kiadványában, amely a nyelvvizsga előtt állóknak is segít.

Hogy könnyebb legyen választani, összehasonlítottuk a legnépszerűbb vizsgatípusokat, megnéztük a feladatokat és az árakat, sőt még a szakmai és az online nyelvvizsgákat is. A HVG Nyelvtanulás 2022 kiadványt keressétek az újságárusoknál vagy rendeljétek meg itt.
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.