Legutóbb a január végi figyelmeztető sztrájk előtt találkoztak a felek, azonban ha ma sem sikerül megegyezniük, a szakszervezetek készen állnak egy határozatlan idejű sztrájkra is.
Korábban hiába tárgyalt a minisztérium és a két szakszervezet, nem sikerült elérni, hogy vonják vissza az állami iskolák dolgozóira vonatkozó rendeletet, amely alapján fizetés nélküli szabadságra kell küldeni azokat, akik nem oltatták be magukat koronavírus ellen. Nem született megállapodás a béremelésről sem, a kormány - úgy tűnik - továbbra is ragaszkodik a tízszázalékos 2022-es emeléshez, ennél többet nem adnak. A tárgyalásokon ezen kívül előkerült a munkaterhek csökkentésének kérdése is, azonban ebben sem sikerült közös nevezőre jutnia a szakszervezeteknek és az Emminek.
Azóta a két nagy pedagógus-szakszervezet kedden az Alkotmánybírósághoz nyújtott be alkotmányjogi panaszt, céljuk, hogy a bíróság a február 11-i kormányrendelet alaptörvény-ellenességét mondja ki, és semmisítse meg a jogszabályt. Ha a tárgyalás eredménytelenül zárul, akkor március 16-én határozatlan idejű munkabeszüntetésbe kezdenek a pedagógusok.
Egyre több iskolából csatlakoznak tanárok a polgári engedetlenséghez is
Kedden is folytatódott a polgári engedetlenség az iskolákban, 17 egyházi iskola 137 tanára és 203 támogató kollégájuk csatlakozott. Eddig nagyrészt az állami iskolák tanárai döntöttek a polgári engedetlenség mellett - bár voltak támogató egyházi intézmények is.
Az elmúlt napokban több technikum és óvoda is csatlakozott az akcióhoz, amihez a február 14-i kezdet óta közel 200 intézményből csatlakoztak pedagógusok.
A nyári szünet sok diáknak nemcsak a pihenésről szól, hanem a pénzkeresetről is. Az elmúlt években jelentősen emelkedtek a diákmunkák órabérei, így ma már akár több százezer forintot is össze lehet gyűjteni egyetlen nyár alatt. De mely munkák fizetnek a legjobban, milyen szabályok vonatkoznak a diák munkavállalókra, és hogyan segíthet egy nyári állás abban, hogy később könnyebb legyen elhelyezkedni?
A vasárnapi pedagógusnaphoz kapcsolódva jelenthetné be a kormány a NOKS-dolgozók bérrendezését – véli Gosztonyi Gábor, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke. Szerinte egy ilyen döntés szimbolikus gesztus lenne az új oktatási vezetés részéről.
A Teleki Blanka Gimnázium egykori igazgatója, a Tanítanék Mozgalom vezéralakja még a 2016-os diáktüntetések idején vált ismertté. Később otthagyta az oktatást, jelenleg Dániában él. Most pedig nyílt levelet írt Lannert Judit oktatási miniszternek, amit teljes egészében közlünk.
„Épp az ellenkezőjét mondtam” – reagált Lannert Judit arra, hogy Gulyás Gergely szerint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok megszüntetését vetette fel egy interjúban. Az oktatási és gyermekügyi miniszter szerint valójában a középiskolai felvételi rendszer felülvizsgálatának szükségességéről beszélt, nem pedig a képzési forma felszámolásáról.
Miniszterként első nagyinterjúját Lannert Judit a Balzac diákmédiának adta. A beszélgetésben a diákok túlterheltségéről, az érettségi és a gimnáziumi felvételi rendszer lehetséges reformjáról, a mesterséges intelligencia oktatásban betöltött szerepéről, valamint az iskolai szegregáció és az elitképzés problémáiról is beszélt. Az interjúból az is kiderült, hogy pályafutása elején két évig egy gyermekotthonban dolgozott nevelőtanárként.
A szülők erősebb beleszólási lehetőségeitől az iskolai zaklatás kezelésén és az inkluzív oktatás fejlesztésén át a roma tanulók szegregációjának visszaszorításáig számos oktatási reformjavaslat szerepel abban a több mint százoldalas gyermekjogi csomagban, amelyet a Gyermekjogi Civil Koalíció adott át Bódis Krisztának. A dokumentum az oktatás mellett a gyermekvédelem, az egészségügy, a szociális ellátórendszer és a fiatalkorúak igazságszolgáltatásának problémáira is rendszerszintű megoldásokat javasol.
„A középiskolai bizonyítvány minden olyan oldalát fel kell tölteni az E-felvételibe, amely alátámasztja a tanulmányi pontok számításhoz szükséges középiskolai eredményeket” – írja a felvi.hu. A középiskolai eredményeket a középiskolai bizonyítvány valamennyi (9-14.) évfolyamának feltöltésével szükséges igazolni.
Július 23-án, csütörtökön hirdetik ki a ponthatárokat az egyetemi felvételin. Mutatjuk, mire figyeljetek, és hogyan szerezhetitek meg a lehető legtöbb pontot.
Újabb szálra derült fény abban az ügyben, amiben budapesti politikusok politikai oldaltól függetlenül érintettek.
