Legutóbb a január végi figyelmeztető sztrájk előtt találkoztak a felek, azonban ha ma sem sikerül megegyezniük, a szakszervezetek készen állnak egy határozatlan idejű sztrájkra is.
Korábban hiába tárgyalt a minisztérium és a két szakszervezet, nem sikerült elérni, hogy vonják vissza az állami iskolák dolgozóira vonatkozó rendeletet, amely alapján fizetés nélküli szabadságra kell küldeni azokat, akik nem oltatták be magukat koronavírus ellen. Nem született megállapodás a béremelésről sem, a kormány - úgy tűnik - továbbra is ragaszkodik a tízszázalékos 2022-es emeléshez, ennél többet nem adnak. A tárgyalásokon ezen kívül előkerült a munkaterhek csökkentésének kérdése is, azonban ebben sem sikerült közös nevezőre jutnia a szakszervezeteknek és az Emminek.
Azóta a két nagy pedagógus-szakszervezet kedden az Alkotmánybírósághoz nyújtott be alkotmányjogi panaszt, céljuk, hogy a bíróság a február 11-i kormányrendelet alaptörvény-ellenességét mondja ki, és semmisítse meg a jogszabályt. Ha a tárgyalás eredménytelenül zárul, akkor március 16-én határozatlan idejű munkabeszüntetésbe kezdenek a pedagógusok.
Egyre több iskolából csatlakoznak tanárok a polgári engedetlenséghez is
Kedden is folytatódott a polgári engedetlenség az iskolákban, 17 egyházi iskola 137 tanára és 203 támogató kollégájuk csatlakozott. Eddig nagyrészt az állami iskolák tanárai döntöttek a polgári engedetlenség mellett - bár voltak támogató egyházi intézmények is.
Az elmúlt napokban több technikum és óvoda is csatlakozott az akcióhoz, amihez a február 14-i kezdet óta közel 200 intézményből csatlakoztak pedagógusok.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
