Hány ponttól hívják be a felvételizőket az Apáczai, a Baár-Madas vagy a Jedlik szóbelijére?

Az elmúlt két-három napban több gimnázium is közzétette a szóbeli felvételi behívási ponthatárait - ezeket mutatjuk nektek.

  • Szabó Fruzsina

A Kőrösi Csoma Sándor Két Tanítási Nyelvű Baptista Gimnázium szóbelijére azokat a diákokat hívják be, akiknek a hozott pontszáma legalább 100. A maximális pontszám egyébként 150, ebből 100-at a központi írásbelin, 50-et pedig az általános iskolai jegyekkel lehet szerezni. A gimnáziumban idén egyébként online, Zoomon tartják a szóbeli felvételit.

A budapesti Baár-Madas Református Gimnázium is közzétette a hat évfolyamos képzés szóbeli behívási ponthatárát. A meghallgatásra azokat a diákokat várják, akik a központi írásbeli eredménye (a tanulmányi területnek megfelelő szorzóval számolva) és az általános iskolai jegyek alapján legalább 171 pontot szereznek. A négy évfolyamos képzés szóbelijének ponthatárát február 25-én teszik közzé.

Az ELTE Apáczai Csere János Gyakorló Gimnázium és Kollégium hat évfolyamos képzésén a szóbeli behívási ponthatára 77 (a központi írásbeli felvételi összpontszáma hozott pontok nélkül). Azok a diákok, akik legalább 85 pontot szereztek a központi írásbelin, mentességet kapnak a tantárgyi szóbeli alól, csak ismerkedő beszélgetésen kell részt venniük. „Akik a központi írásbelin valamelyik vizsgatárgyból (matematika, magyar) legalább 45 pontot értek el ÉS ezt a tárgyat választották szóbeli tárgyként is, szintén csak ismerkedő beszélgetésen vesznek részt” – teszik hozzá.

Azt is kiemelik, hogy a szóbeli beosztása a hétfő délelőttig beérkezett adatok alapján készült. Viszont az Oktatási Hivatal hétfő éjfélig meghosszabbította a jelentkezési határidőt, így akik hétfőn adták be a jelentkezési lapjukat, és elérték a 77 pontot, azokat telefonon értesítik majd a szóbeli időpontjáról.

A budapesti Jedlik Ányos Gimnázium is nyilvánosságra hozta a különböző tagozatok szóbeli behívási ponthatárait. A nyolc évfolyamos képzés szóbelijére azokat a diákokat várják, akik a központi írásbelin legalább 74 pontot szereztek. 74-nél húzták meg a matematikai tagozat ponthatárát is, míg a természettudományin 63, az angoloson 64, a németesen 57, az informatikain 65, az élsportolóin pedig 56 a határ.

A Budapesti Innovatív Gimnáziumban február 24-től kezdik el a szóbelik szervezését – az viszont már most biztos, hogy online tartják majd a beszélgetéseket. Ezekre azokat a jelentkezőket hívják majd be, akiknek a központi írásbelin elért és az iskolai hozott pontjainak az összege meghaladja az 50 pontot.

A budapesti Teleki Blanka Gimnázium, az ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnázium, az Újpesti Babits Mihály Gimnázium, a budapesti Madách Imre Gimnázium, a gödöllői Török Ignác Gimnázium és a Gödöllői Református Líceum Gimnázium idei szóbeli behívási ponthatárairól már korábban írtunk, cikkünket itt találjátok:

Miért "néma" a magyarok fele?

Érdemes-e már gyerekkorban elkezdeni a nyelvtanulást? Mire jó a „babaangol” és az „ovis német”? Milyen két tannyelvű iskolák működnek Budapesten, és milyen képzést kínálnak? Mennyibe kerül a nulláról eljutni a B2-es szintig? Ezeket a kérdéseket is megválaszoljuk a HVG Nyelvtanulás 2022 kiadványában, amely a nyelvvizsga előtt állóknak is segít.

<### articleImage ImageID= CMSCaption="[[ Képelem () ]]" ###><### /articleImage ###>Hogy könnyebb legyen választani, összehasonlítottuk a legnépszerűbb vizsgatípusokat, megnéztük a feladatokat és az árakat, sőt még a szakmai és az online nyelvvizsgákat is. És persze annak is utánajártunk, miért „néma” – vagyis miért nem beszél idegen nyelveket – a magyarok fele. A HVG Nyelvtanulás 2022 kiadványt keressétek az újságárusoknál vagy rendeljétek meg itt.
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.