Milyenek lettek a központi középiskolai felvételi eredményei? Itt van minden adat, amivel érdemes kalkulálni

Még két napig jelentkezhetnek a diákok a gimnáziumba, technikumba, szakgimnáziumba, szakképző és szakiskolákba. Az Oktatási Hivatal néhány napja közzétette a központi középiskolai felvételi vizsga országos átlageredményét, és több tucat iskola is beszámolt arról, hogy náluk milyen pontszámok születtek. Itt találtok minden fontos infót.

  • Eduline

Milyenek az országos eredmények?

Az Oktatási Hivatal múlt héten hozta nyilvánosságra a központi középiskolai felvételi eredményeit. A pontszámok magasak lettek, hét éve nem született olyan jó eredmény, mint idén. A nyolcadikosok átlagpontszáma 52,52 lett, magyarból átlagosan 30,01, matekból pedig 22,6 pontot szereztek. A hatodikosok átlagosan 62,66 pontot gyűjtöttek (magyarból 33,28, matekból pedig 29,53 pontot), a negyedikesek pedig 70,32-t (magyarból 36,84-et, matekból pedig 33,52-t).

Persze nemcsak az átlagot érdemes nézni, hanem a pontszámok megoszlását is, ezeket az Oktatási Hivatal oldalán találjátok.

Oktatási Hivatal
Oktatási Hivatal

Tavaly ennél egyébként valóban rosszabb eredmények születtek, mind a három évfolyamon, mind a két teszt összpontszáma alacsonyabb volt akkor. A nyolcadikosok tavalyi összpontszáma 47,2, a hatodikosoké 58,8, a negyedikeseké pedig 63,2 volt.

Milyen eredmények születtek a középiskolákban?

Az elmúlt két hétben több gimnázium és technikum eredményeit is megmutattuk nektek - cikksorozatunk első részét itt találjátok, a másodikat pedig itt. Azóta még néhány iskola közzétette az átlagpontszámokat.

Óbudai Gimnáziumban a hatodikosok matekból például átlagosan 29,02 pontot szereztek, magyarból pedig 32,06 pontot, így az összesített átlageredmény 61,08 pont. A nyolcadikosoknál matekból az átlag 24,85, magyarból 31,98 pont, az összesített pedig 56,76 pont.

A XVI. kerületi Szerb Antal Gimnáziumban 426 hatodikos írta meg a központi felvételit, az összpontszámok átlaga 62,81 pont lett. Magyarból átlagosan 33,09 pontot szereztek (a legjobb eredmény 49 pontos), matekból pedig 29,72 pontot – igaz, itt lett hibátlan megoldás is, a legjobb eredmény ugyanis 50 pontos. Tavaly egyébként ennél pár ponttal alacsonyabbak voltak az átlagok, akkor magyarból 30,69-et, matekból pedig 27,76-ot szereztek a diákok. A nyolcadikosok közül 144-en írták meg a tesztet a Szerb Antal Gimnáziumban, az összpontszámok átlaga 64,14 pont lett. Magyarból az átlag 33,99, matematikából pedig 30,15 pont. Tavaly ennél jóval alacsonyabb volt az átlagpontszám magyarból (29,17 pont), matekból viszont magasabb (32,64 pont).

A győri Révai Miklós Gimnáziumban az első vizsganapon 99 nyolcadikos írta meg a felvételit. Az anyanyelvi teszten elért eredmények átlaga 37,5 pont, a matematika átlaga 32 pont lett. A hatodikosok közül 139-en töltötték ki a tesztet, magyarból átlagosan 32, matematikából 27 pontot szereztek.

Sok eredmény egy helyen

Ha eddig nem találtátok meg azt a középiskolát, amely érdekel titeket, nézzétek meg ezt az oldalt. Az országos átlag mellett több tucat iskola írásbeli eredményeit nézhetitek meg. Igaz – hívják fel a szülők és a diákok figyelmét a kimutatások készítői – az adatok privát gyűjtésből származnak, nem reprezentatív adatok, csupán előzetes tájékozódásra szolgálnak.

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.