Két arany- és két ezüstérmet szereztek magyar középiskolások egy nemzetközi informatikai versenyen

Taroltak a magyar diákok az Info(1)Cup nemzetközi online informatikaversenyen.

  • Eduline

Az eredményről a Neumann Társaság számolt be a Facebookon. Azt írják, a romániai szervezésű Info(1)Cup nemzetközi versenyen tizennégy országból legalább 150 versenyző indult, a négyfős magyar csapatból mindenki érmet szerzett.

„Molnár István és Czanik Pál aranyérmes, Fülöp Máté és Németh Marcell ezüstérmes lett” – írják. A csapat vezetője Erdősné dr. Németh Ágnes, a Neumann Társaság tehetséggondozásért felelős alelnöke és Nikházy László, az ELTE Informatikai Karának doktorandusza volt.

Hétvégén tartották az orosz szervezésű, nemzetközi informatikaverseny, az Innopolis Open döntőjét is. A versenyen harmincnyolc ország háromezer versenyzője indult, háromszázan jutottak be a döntőbe – köztük öt magyar diák, Németh Márton, Czanik Pál, Máté Lőrinc, Nádor Benedek és Viczián András.

A kvalifikáción egyébként Németh Márton maximális 500 ponttal abszolút első helyezést ért el, holtversenyben egy moszkvai diákkal. A végleges eredményeket még nem hozta nyilvánosságra a Neumann Társaság, amint megteszik, frissítjük cikkünket.

Miért "néma" a magyarok fele?

Érdemes-e már gyerekkorban elkezdeni a nyelvtanulást? Mire jó a „babaangol” és az „ovis német”? Milyen két tannyelvű iskolák működnek Budapesten, és milyen képzést kínálnak? Mennyibe kerül a nulláról eljutni a B2-es szintig? Ezeket a kérdéseket is megválaszoljuk a HVG Nyelvtanulás 2022 kiadványában, amely a nyelvvizsga előtt állóknak is segít.

<### articleImage ImageID= CMSCaption="[[ Képelem () ]]" ###><### /articleImage ###>Hogy könnyebb legyen választani, összehasonlítottuk a legnépszerűbb vizsgatípusokat, megnéztük a feladatokat és az árakat, sőt még a szakmai és az online nyelvvizsgákat is. És persze annak is utánajártunk, miért „néma” – vagyis miért nem beszél idegen nyelveket – a magyarok fele. A HVG Nyelvtanulás 2022 kiadványt keressétek az újságárusoknál vagy rendeljétek meg itt.
Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.