Leálltak az Oktatási Hivatal oldalai, pedig pénteken volt a középiskolai jelentkezés határideje

Több óráig elérhetetlen volt pénteken az Oktatási Hivatal oldala, beleértve a középiskolai jelentkezésre szolgáló felületet is - jelezte több olvasónk. Meghosszabbították a jelentkezési határidőt.

  • Eduline

Frissítés: "Tekintettel arra, hogy a külső szolgáltató hibájából a középiskolai jelentkezésekhez kapcsolódó programok elérése időlegesen szünetelt, a középfokú iskolába történő jelentkezés határidejét 2022.02.21. éjfélig meghosszabbítjuk. A szoftverek működését eddig az időpontig biztosítjuk" - írja az Oktatási Hivatal.

Február 18-ig lehet jelentkezni a középfokú iskolákba, vagyis a gimnáziumokba, szakgimnáziumokba, technikumokba, szakképző iskolákba és szakiskolákba, a határidő körülbelül 90 ezer diákot érint.

Az Oktatási Hivatal oldala és a középiskolai jelentkezésre szolgáló felület azonban pénteken órákig elérhetetlen volt, ezt több olvasó is jelezte az Eduline-nak.

A középiskolába felvételizők többségének ez valószínűleg semmilyen problémát nem jelent, mert vagy papíron intézték a jelentkezést, vagy az általános iskola már továbbította a szükséges űrlapokat. Azokat viszont kellemetlen meglepetés érhette, akik egyénileg intézik a jelentkezést (például azért, mert hat- vagy nyolcosztályos gimnáziumba felvételiznek a gyerekeik), és az utolsó napra hagyták az adminisztratív ügyeket.

Megkerestük az Oktatási Hivatalt, hogy tudják-e, miért állnak órák óta az oldalaik, illetve tervezik-e a középiskolai jelentkezési határidő meghosszabbítását a technikai probléma miatt. Amint válaszolnak, frissítjük cikkünket.

Miért "néma" a magyarok fele?

Érdemes-e már gyerekkorban elkezdeni a nyelvtanulást? Mire jó a „babaangol” és az „ovis német”? Milyen két tannyelvű iskolák működnek Budapesten, és milyen képzést kínálnak? Mennyibe kerül a nulláról eljutni a B2-es szintig? Ezeket a kérdéseket is megválaszoljuk a HVG Nyelvtanulás 2022 kiadványában, amely a nyelvvizsga előtt állóknak is segít.

<### articleImage ImageID= CMSCaption="[[ Képelem () ]]" ###><### /articleImage ###>

Hogy könnyebb legyen választani, összehasonlítottuk a legnépszerűbb vizsgatípusokat, megnéztük a feladatokat és az árakat, sőt még a szakmai és az online nyelvvizsgákat is. És persze annak is utánajártunk, miért „néma” – vagyis miért nem beszél idegen nyelveket – a magyarok fele. A HVG Nyelvtanulás 2022 kiadványt keressétek az újságárusoknál vagy rendeljétek meg itt.

Hozzászólások

A 27 nyelvvizsgát szerzett Gaál Ottó szerint „azért nem tanulnak meg tíz év alatt beszélni a gyerekek az iskolában, mert nem jutnak szóhoz”

Bár a diákok az érettségiig akár 1200-1800 nyelvórán is részt vesznek, sokan mégsem jutnak el biztos nyelvtudásig vagy egy középfokú nyelvvizsgáig. Gaál Ottó szerint ennek egyik oka, hogy a tanulók alig szólalnak meg az órákon. A kreatív nyelvtanulás módszerének kidolgozója úgy véli, egy jól begyakorolt, ezer szóból álló aktív szókinccsel le lehet nyűgözni a nyelvvizsgabizottságot, miközben a középiskolai nyelvkönyvek felét egyszerűen ki lehetne hagyni.

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.