"Ha a pedagógusok sztrájkját ellehetetlenítik, akkor majd sztrájkolunk mi"

A Magyar Anyák csoport is támogatja a pedagógusokat, szerintük "nem lehet kötelezővé tenni, hogy dolgozzanak sztrájk közben". Nem ez az egyetlen szervezet, amely kiállt a sztrájkjog mellett.

  • Eduline

A Magyar Anyák független csoportja is kiállt a tanárok és az oktatásban dolgozók sztrájkjoga mellett. Mint írják Facebook-posztjukban,

ha a pedagógusok sztrájkját ellehetetlenítik, akkor majd sztrájkolunk mi, mert a sztrájk alapjog, nem tilthatják meg, nem üresíthetik ki, nem lehet kötelezővé tenni, hogy dolgozzanak sztrájk közben! Szerintünk is alapjog a sztrájk, és ezt úgy fejezzük ki, ahogy a legjobban tudjuk: kreatívan! Fogjunk össze, hogy tudják a pedagógusok: nincsenek egyedül! Ragadjatok ti is krétát, nyomdát, gyurmát, legót, vagy ami eszetekbe jut, a ti fotóitokat is várjuk! Teremtsünk egy olyan országot, ahol kiállunk magunkért, egymásért és végső soron: a gyermekeinkért!

Több más szervezet és iskola is kiállt a sztrájkjogért. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete osztotta meg Facebookon, hogy a Budapest VI. Kerület Bajza Utcai Általános Iskola tanárai is kiálltak a kezdeményezés mellett.

Polgári engedetlenséggel a sztrájkért?

Hétfőn a kőbányai Szent László Gimnáziumban tizenkét oktató döntött úgy, hogy nem veszi fel a munkát, így tiltakozik a sztrájkrendelet ellen. Kedden a szintén budapesti Kölcsey Ferenc Gimnázium tizenöt tanára döntött ugyanígy. Szerdán a Budaörsi Illyés Gyula Gimnázium, Szakgimnázium és Technikum 48 tanára döntött úgy, hogy nem veszi fel a munkát egy napig, így tiltakozva a február 11-én megjelent kormányrendelet ellen, amely – fogalmaznak – „alkalmatlanná teszi” a sztrájkot a tényleges érdekérvényesítésre, csütörtökön pedig a XVI. kerületi Szerb Antal Gimnázium 34, a Budapesti Gazdasági Szakképzési Centrum (BGSZC) Pesterzsébeti Technikumának négy tanára csatlakozott hozzájuk.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.