Mutatjuk, hányan felvételiztek középiskolába az elmúlt években

Utánajártunk, hány nyolcadikos jelentkezett középiskolába, és közülük hányan írtak központi felvételit az elmúlt években.

  • Bezzeg Hanna

A január végi és február eleji, három központi írásbeli vizsgaalkalmon összesen több mint 70 ezer negyedikes, hatodikos és nyolcadikos írt központi felvételi vizsgát. Részletesebb statisztikai adatokat még nem tett közzé az Oktatási Hivatal, így annak jártunk utána, mekkora volt a felvételizők száma a tavalyi és a korábbi években.

Oktatási Hivatal

A 2020/21-es tanévben rekordmagas volt a középiskolába felvételizők száma: kilencedik évfolyamra 90 ezernél is többen jelentkeztek, közülük 35 ezren központi írásbeli vizsgán is bizonyítottak. A megelőző években 32-33 ezer diák jelentkezett a középfokú oktatásba, és évről-évre 40 százalék körüli volt azok aránya, akik központi felvételit is írtak.

Hozzászólások

A garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszok ösztöndíját – nyílt levelet írtak a kormánynak a PhD-hallgatók

A mindenkori garantált bérminimum szintjére emelnék a doktoranduszi ösztöndíjat egy újonnan alakult, alulról szerveződő doktoranduszcsoport tagjai. Nyílt levelükben azt követelik, hogy a jelenleg havi 140 ezer forintos alapösztöndíj helyett minden PhD-hallgató legalább havi bruttó 373 200 forint támogatást kapjon.

Felsőoktatás
Palotás Zsuzsanna

Lovász László: „Attól félek, hogy a gyerekek életét tönkreteszi, hogy folyamatosan felvételire készülnek”

A magyar oktatás egyik legnagyobb problémájának azt tartja Lovász László matematikus, a Magyar Tudományos Akadémia korábbi elnöke, hogy a gyerekeknek egyre korábban kell versenybe szállniuk a jobb iskolákért. Szerinte a jelenlegi rendszer túl nagy nyomást helyez a diákokra, miközben a legtöbb tehetség ilyen fiatal korban még nem mérhető fel.

Közoktatás
Palotás Zsuzsanna

A gyerek nem vezethet autót – Hogyan válik a szabadság valódi felelősséggé az iskolában?

A magyar közélet egyik visszatérő problémája, hogy a vitákban hajlamosak vagyunk a másik oldalt nem egyszerűen ellenfélnek, hanem ellenségnek tekinteni. Ez a gondolkodásmód lassan átitatja az oktatásról, a közéletről és a közintézményekről szóló beszélgetéseket is. Pedig a demokrácia lényege éppen az, hogy az egyet nem értés nem zárja ki az együttműködést. A magyar társadalom polgárosodása történelmi léptékben még mindig folyamatban van. A szabadság, az autonómia és a felelősség viszonya sokszor nem stabil kulturális tapasztalat, hanem tanulási folyamat. Ez az oktatásban különösen jól látszik.

Közoktatás
Pukli István