„Végképp kiüresíti a munkavállalói jogérvényesítés ezen formáját, így alaptörvénybe foglalt jogunktól foszt meg” – írja a pénteken megjelent, a pedagógusok sztrájkját ellehetetlenítő kormányrendeletről a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnázium húsz tanára, akik tiltakozásképpen nem vették fel a munkát kedd reggel.
„Alulírottak, a Budapest VI. Kerületi Kölcsey Ferenc Gimnázium tanárai, a mai napon, 2022. február 15-én, polgári engedetlenségi akcióban veszünk részt, nem vesszük fel a munkát, nem folytatunk oktatási, nevelési tevékenységet. A figyelemfelkeltő akcióban való részvételünkről önállóan, egyenként, jogtudatos állampolgárként döntöttünk. Tudatában vagyunk annak, hogy tettünkkel szabályt szegünk, s annak ránk nézve hátrányos következményeit vállaljuk” – írják közleményükben, amely a Tanítanék Facebook-oldalán jelent meg.
Hozzáteszik: akciójuk nem a kollégáik, nem az iskola vezetősége, és nem az iskolát felügyelő és irányító tankerület ellen irányul. „És főleg nem irányul tanítványaink ellen, sőt: az ő érdekeiket szem előtt tartva cselekszünk” – emelik ki.
„Kiállásunkkal a Magyar Közlönyben 2022. február 11-én megjelent 36/2022. (II.11.) Kormányrendelet ellen tiltakozunk, amely álságos módon a járványügyi vészhelyzetre hivatkozva meghatározza, milyen oktatási-nevelési tevékenységekben köteles részt venni egy pedagógus egy esetleges sztrájk esetén. Teszi ezt úgy, hogy azzal a sztrájkot érdekérvényesítésre alkalmatlanná teszi, végképp kiüresíti a munkavállalói jogérvényesítés ezen formáját, így alaptörvénybe foglalt jogunktól foszt meg. A sztrájk alapjog” – írják. A közleményt húsz pedagógus írta alá.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, pénteken jelent meg az a kormányrendelet, amely (részletezi, pontosan milyen szolgáltatásokat kell nyújtani az iskolákban pedagógussztrájk idején. A jogszabály leszögezi: minden csoportban, osztályban kell lennie legalább egy, szakképesítéssel rendelkező pedagógusnak, kollégiumi nevelőnek, oktatónak vagy pedagógiai asszisztensnek - ezzel gyakorlatilag a sztrájk lényegét veszik el. A szabályok addig lesznek érvényben, amíg „a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló” törvény, vagyis március 16-án, a következő sztrájk napján még biztosan.
A szakszervezetek szerint a szabályozás alaptörvény-ellenes, ezért - ha kell - nemzetközi bírósághoz fordulnak.
Hétfőn egyébként a kőbányai Szent László Gimnázium tizenkét tanára döntött úgy, hogy tiltakozásképpen nem veszi fel a munkát.
Budapesti gimnázium vezeti a HVG 2027-es alapítványi és magániskolai rangsorát, de a legjobb három közé egy győri intézmény is bekerült. Mutatjuk az öt legjobb iskolát.
A Pedagógusok Szakszervezetének elnöke szerint továbbra is jelentős a lemorzsolódás a tanárképzésben, amin az sem segít, hogy egyre alacsonyabb pontszámokkal lehet bekerülni a pedagógiai szakokra. A béremelések ellenére továbbra is kevesen szereznek diplomát az ötéves tanárképzésben.
Több tízezer egyetemista és oktató vonult utcára csütörtökön Bécsben, hogy az osztrák felsőoktatás tervezett költségvetése ellen tiltakozzon. A hallgatók attól tartanak, hogy a forráshiány miatt kevesebb oktató, kevesebb egyetemi kurzus és nehezebb diplomaszerzés várhat rájuk.
Rázsi Botond Miklós, a Nemzeti Pedagógus Kar megbízott elnöke szerint sok tanár számára nem szimpatikus, hogy a szervezetet az előző kormány mesterségesen hozta létre. A Telexnek adott interjújában arról is beszélt, hogy soha nem kapott politikai utasítást, és szerinte a pedagóguskarnak nem feladata tiltakozásra biztatni a tanárokat. A szervezet jövője egyelőre bizonytalan, az új elnökről februárban döntenek.
2027. január 1-jétől nem használhatnak közösségi médiát a 15 éven aluliak Görögországban. Az új szabályozás többek között a Facebookot, az Instagramot és a TikTokot is érinti.
A nevelést-oktatást közvetlenül segítő dolgozók nemcsak a pedagógusok munkáját támogathatják, hanem bizonyos feltételekkel önálló foglalkozásokat is tarthatnak az iskolákban. Szaktanári órák megtartására azonban a munkakörük nem jogosítja fel őket. A Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerint a gyakorlatban mégis előfordul, hogy a pedagógiai asszisztensekre olyan feladatokat bíznak, amelyeket a végzettségük alapján nem láthatnának el.
Az Európai Parlament az Európai Bizottság által javasolt 40,827 milliárd euró helyett 47,388 milliárd eurós keretösszeget szeretne biztosítani az Erasmus következő hétéves időszakára. A képviselők hangsúlyozták, hogy a nagyobb költségvetés elengedhetetlen ahhoz, hogy a program ne csupán egy szűk réteg kiváltsága legyen.
