"Az alaptörvénybe foglalt jogunktól foszt meg" - közös nyilatkozatot írtak a Kölcsey tiltakozó tanárai

„Végképp kiüresíti a munkavállalói jogérvényesítés ezen formáját, így alaptörvénybe foglalt jogunktól foszt meg” – írja a pénteken megjelent, a pedagógusok sztrájkját ellehetetlenítő kormányrendeletről a budapesti Kölcsey Ferenc Gimnázium húsz tanára, akik tiltakozásképpen nem vették fel a munkát kedd reggel.

  • Eduline

„Alulírottak, a Budapest VI. Kerületi Kölcsey Ferenc Gimnázium tanárai, a mai napon, 2022. február 15-én, polgári engedetlenségi akcióban veszünk részt, nem vesszük fel a munkát, nem folytatunk oktatási, nevelési tevékenységet. A figyelemfelkeltő akcióban való részvételünkről önállóan, egyenként, jogtudatos állampolgárként döntöttünk. Tudatában vagyunk annak, hogy tettünkkel szabályt szegünk, s annak ránk nézve hátrányos következményeit vállaljuk” – írják közleményükben, amely a Tanítanék Facebook-oldalán jelent meg.

Hozzáteszik: akciójuk nem a kollégáik, nem az iskola vezetősége, és nem az iskolát felügyelő és irányító tankerület ellen irányul. „És főleg nem irányul tanítványaink ellen, sőt: az ő érdekeiket szem előtt tartva cselekszünk” – emelik ki.

„Kiállásunkkal a Magyar Közlönyben 2022. február 11-én megjelent 36/2022. (II.11.) Kormányrendelet ellen tiltakozunk, amely álságos módon a járványügyi vészhelyzetre hivatkozva meghatározza, milyen oktatási-nevelési tevékenységekben köteles részt venni egy pedagógus egy esetleges sztrájk esetén. Teszi ezt úgy, hogy azzal a sztrájkot érdekérvényesítésre alkalmatlanná teszi, végképp kiüresíti a munkavállalói jogérvényesítés ezen formáját, így alaptörvénybe foglalt jogunktól foszt meg. A sztrájk alapjog” – írják. A közleményt húsz pedagógus írta alá.

Ahogy arról korábban beszámoltunk, pénteken jelent meg az a kormányrendelet, amely  (részletezi, pontosan milyen szolgáltatásokat kell nyújtani az iskolákban pedagógussztrájk idején. A jogszabály leszögezi: minden csoportban, osztályban kell lennie legalább egy, szakképesítéssel rendelkező pedagógusnak, kollégiumi nevelőnek, oktatónak vagy pedagógiai asszisztensnek - ezzel gyakorlatilag a sztrájk lényegét veszik el. A szabályok addig lesznek érvényben, amíg „a koronavírus-világjárvány elleni védekezésről szóló” törvény, vagyis március 16-án, a következő sztrájk napján még biztosan.

A szakszervezetek szerint a szabályozás alaptörvény-ellenes, ezért - ha kell - nemzetközi bírósághoz fordulnak.

Hétfőn egyébként a kőbányai Szent László Gimnázium tizenkét tanára döntött úgy, hogy tiltakozásképpen nem veszi fel a munkát.

Hozzászólások

Több mint kétezer egyetemi képzés nem indul el szeptemberben – a legtöbb a tanárképzésből esett ki

Bár idén is több tízezer jelentkezőt vettek fel egyetemre vagy főiskolára, a meghirdetett képzések közül több mint kétezer végül nem indul el. Összesen 2173 olyan képzés van, ahol nem hirdettek ponthatárt, vagyis az adott szakra idén nem vesznek fel hallgatókat. Az adatok alapján a nem induló képzések döntő többsége osztatlan vagy mesterképzés, a lista legnagyobb részét pedig a pedagógusképzések adják.

A nap kérdése: van állami férőhely a pótfelvételin?

Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?

Egy helyen a legnépszerűbb szakokon húzott ponthatárok

A legtöbb jelentkezőt ezúttal is a gazdasági, az orvosi, a társadalomtudományi és a jogi képzések vonzották. A Felvi adatai alapján nappali, államilag finanszírozott képzésre első helyen a legtöbben a gazdálkodási és menedzsment, az általános orvos, a pszichológia, a jogász, valamint a kereskedelem és marketing szakokat jelölték meg.