Évtizedekre befolyásolják a munkavállalási esélyeket és jelentősen csökkentik a várható fizetéseket a koronavírus miatt bevezetett iskolabezárások – szúrta ki a Telex Varga Júlia MTA-doktor tanulmányát, amely a Munkaerőpiaci Tükör friss kiadványában jelent meg.
A kutató szerit, ha nem lesznek komoly felzárkóztató programok, akkor a második világháború óta leghosszabb iskolabezárásokat átélő diákok jelentősen kisebb fizetésre számíthatnak majd, mint azok, akik még végig klasszikus, jelenléti oktatásban tanultak.
Varga Júlia a nemzetközi mérések eredményeit vizsgálta, mivel 2018-ban volt az utolsó Covid előtti PISA-felmérés, amikor még mérni lehetett a jelenléti oktatás hatékonyságát, ezt vetette össze a friss felmérésekkel. A négy évvel ezelőtti felmérés szerint a magyar iskolások képességei egy tanévben 38-39 PISA-pontot fejlődtek. Az utóbbi két év nyugat-európai kutatások alapján viszont már egy "karanténhét" is 1-3 PISA-pont veszteséget okoz a nem megfelelő tanulási környezet és a felejtés miatt.
A felmérés szerint a magyar iskolák a 2019/2020. tanév második félévében és a 2020/2021. tanévben átlagosan az összes szokásos tanítási idő körülbelül 52 százalékában voltak zárva.
Persze nem mindenhol ugyanakkora a hátrány
Az eredményeket befolyásolhatja, hogy ki milyen gazdasági-szociális-kulturális hátterű családból érkezik. Az oldal kiemeli, hogy egy holland kutatás is arra jutott, hogy az alacsony iskolázottságú családból érkezett diákok 50–60 százalékkal nagyobb teljesítménycsökkenést szenvedtek el a Covid-járvány miatti iskolabezárások következtében, mint jobb helyzetű társaik, feltételezhetjük tehát, hogy Magyarországon legalább ilyen nagy különbségek vannak.
Hova vezet az elmúlt két év távoktatása?
Varga Júlia több forgatókönyvet állított fel: az első esetben azt feltételezi, hogy minden diák teljesítménye egységesen a legkisebb becsült értéket, 1 PISA-pontot romlik minden távoktatással töltött hét után, míg a jelenléti oktatás alatt a megszokott évi 38-39 PISA-pont sebességgel fejlődtek.
Egy másik felállásban az a kutató alapvetése, hogy a lezárások miatti veszteségek más-más mértékben érintik a különböző családi háttérrel rendelkező tanulókat. Ebben az esetben azt feltételelezi a kutatás, hogy a gazdasági-szociális-kulturális szempontból felső negyedbe tartozó diákok nem szenvedtek tanulási veszteségeket, a középső két negyedbe tartozók átlagos módon maradtak le, míg a legalsó negyedbe tartozók ennek a másfélszeresével.
Vagyis a normál esetben elvárt 57 pontos javulás helyett a gyerekek ezen másfél év alatt 54-93 pontot veszítettek. Varga Júlia tanulmányában kiemeli, hogy 2018-ban Magyarországon egy iskolaév átlagos kereseti hozama 11 százalék volt. Vagyis a másfél évig otthonról tanulók 16 százalékkal alacsonyabb fizetésre számíthatnak.
