Komoly hatása lehet annak, hogy a járvány miatt hónapokra bezártak a magyar iskolák

Ha nem lesznek komoly felzárkóztató programok, akkor a második világháború óta leghosszabb iskolabezárásokat átélő diákok jelentősen kisebb fizetésre számíthatnak majd, mint azok, akik végig hagyományos formában tanultak.

  • Eduline

Évtizedekre befolyásolják a munkavállalási esélyeket és jelentősen csökkentik a várható fizetéseket a koronavírus miatt bevezetett iskolabezárások – szúrta ki a Telex Varga Júlia MTA-doktor tanulmányát, amely a Munkaerőpiaci Tükör friss kiadványában jelent meg.

A kutató szerit, ha nem lesznek komoly felzárkóztató programok, akkor a második világháború óta leghosszabb iskolabezárásokat átélő diákok jelentősen kisebb fizetésre számíthatnak majd, mint azok, akik még végig klasszikus, jelenléti oktatásban tanultak.

Varga Júlia a nemzetközi mérések eredményeit vizsgálta, mivel 2018-ban volt az utolsó Covid előtti PISA-felmérés, amikor még mérni lehetett a jelenléti oktatás hatékonyságát, ezt vetette össze a friss felmérésekkel. A négy évvel ezelőtti felmérés szerint a magyar iskolások képességei egy tanévben 38-39 PISA-pontot fejlődtek. Az utóbbi két év nyugat-európai kutatások alapján viszont már egy "karanténhét" is 1-3 PISA-pont veszteséget okoz a nem megfelelő tanulási környezet és a felejtés miatt.

A felmérés szerint a magyar iskolák a 2019/2020. tanév második félévében és a 2020/2021. tanévben átlagosan az összes szokásos tanítási idő körülbelül 52 százalékában voltak zárva.

Persze nem mindenhol ugyanakkora a hátrány

Az eredményeket befolyásolhatja, hogy ki milyen gazdasági-szociális-kulturális hátterű családból érkezik. Az oldal kiemeli, hogy egy holland kutatás is arra jutott, hogy az alacsony iskolázottságú családból érkezett diákok 50–60 százalékkal nagyobb teljesítménycsökkenést szenvedtek el a Covid-járvány miatti iskolabezárások következtében, mint jobb helyzetű társaik, feltételezhetjük tehát, hogy Magyarországon legalább ilyen nagy különbségek vannak.

Hova vezet az elmúlt két év távoktatása?

Varga Júlia több forgatókönyvet állított fel: az első esetben azt feltételezi, hogy minden diák teljesítménye egységesen a legkisebb becsült értéket, 1 PISA-pontot romlik minden távoktatással töltött hét után, míg a jelenléti oktatás alatt a megszokott évi 38-39 PISA-pont sebességgel fejlődtek.

Egy másik felállásban az a kutató alapvetése, hogy a lezárások miatti veszteségek más-más mértékben érintik a különböző családi háttérrel rendelkező tanulókat. Ebben az esetben azt feltételelezi a kutatás, hogy a gazdasági-szociális-kulturális szempontból felső negyedbe tartozó diákok nem szenvedtek tanulási veszteségeket, a középső két negyedbe tartozók átlagos módon maradtak le, míg a legalsó negyedbe tartozók ennek a másfélszeresével.

Vagyis a normál esetben elvárt 57 pontos javulás helyett a gyerekek ezen másfél év alatt 54-93 pontot veszítettek. Varga Júlia tanulmányában kiemeli, hogy 2018-ban Magyarországon egy iskolaév átlagos kereseti hozama 11 százalék volt. Vagyis a másfél évig otthonról tanulók 16 százalékkal alacsonyabb fizetésre számíthatnak.

Hozzászólások

Elsőként tette közzé a dolgozók bérsávjait a Corvinus: ennyit keresnek az oktatók és kutatók

A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.

Heti 20 órában maximalizálná a kötelező óraszámot a Pedagógusok Szakszervezete a szakképzésben

A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.

A PSZ szerint a NOKS-dolgozóknak beígért 25 százalékos béremelés kompromisszumos megoldás, de jó első lépés

A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.

Nemcsak a pedagógusok sztrájkjogát, hanem az iskolák autonómiáját is visszaállítaná a kormány – társadalmi egyeztetésen az új törvényjavaslat

A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.