Nyilvánosságra hozta az idei központi középiskolai felvételi előzetes eredményeit az Oktatási Hivatal. A nyolcadikosok a maximális 100 pontból 52,52 pontot szereztek - utoljára 2015-ben született ennyire jó eredmény.
Figyelem, a cikk a 2022-es középiskolai központi felvételi eredményeiről szól. A benne található információk elavultak!
A nyolcadikosok közül 48 870-en írták meg a központi felvételi tesztet, összesített átlagpontszámuk 52,52 pont - derül ki az Oktatási Hivatal előzetes statisztikáiból. A tesztek 90 százalékát dolgozták fel eddig, ez már képet ad az országos eredményekről.
Az első vizsganapon – a felvételizők zöme ezen a napon töltötte ki a tesztet, a két pótnapon azok vizsgázhattak, akik betegség, karantén vagy más ok miatt nem tudtak elmenni az első írásbelire – magyarból átlagosan 30,01, matekból pedig 22,66 pontot szereztek.
A nyolcadikosoknak kétszer 45 perc alatt kellett megoldaniuk 10-10 feladatból álló tesztet magyarból és matematikából. A magyar nyelvi vizsgán többek között a labdarúgás történetéről szóló szöveget kaptak a diákok, akiknek ki kellett találniuk, vajon melyik állat a „színeváltó kunkorgyík” vagy az „ormántos füllencs”, arról pedig fogalmazást kellett írniuk, van-e szükség az általános iskola felső tagozatában nyomtatott tankönyvekre.
A hatodikosok közül 7991-en vizsgáztak, a maximális 100 pontból átlagosan 62,66 pontot gyűjtöttek. A magyarvizsgán 33,28 pontot, a matematikateszt feladatainak megoldásával pedig 29,53 pontot szereztek.
Negyedikesek is vizsgáztak januárban, összesen 5092-en oldották meg a feladatsort. Ahogy az előző években, úgy idén is a nyolcosztályos gimnáziumokba készülő diákok összesített átlageredménye lett a legjobb, 70,32 pontot szereztek: magyarból 36,84-et, matematikából pedig 33,52-t.
Hét éve nem sikerültek ilyen jól a vizsgák
A nyolcadikosok 52,52 pontos átlageredménye jóval magasabb, mint a tavalyi, akkor ugyanis 47,2 pontot szereztek a középiskolába készülők. Utoljára 2015-ben született ennél jobb eredmény, akkor 52,7 pont volt az országos átlag.
A hatodikosok is több pontot gyűjtöttek az írásbelin, mint tavaly: az idei 62,66 pont sokkal jobb eredmény, mint a 2021-es 58,8. A negyedikesek eredményében van a legnagyobb különbség: a tavalyi 63,2 ponthoz képest idén 70,32 pontot szereztek a feladatok megoldásával.
A vezető gimnáziumokban más átlagok születtek
A vezető gimnáziumokban az országos átlagnál persze magasabb pontszámok születtek. A budapesti Eötvös József Gimnáziumban - amely a HVG 2022-es középiskolai rangsorát vezeti a Fazekas-gimnáziummal holtversenyben - 132 hatodikos írta meg a központi felvételit, matekból az átlag 35,69 pont lett, magyarból 37,79 pont, az összesített átlag pedig 73,48 pont. A nyolcadikosok közül 35-en írták az Eötvösben a felvételit, matekból az átlaguk 39,86 pont lett, magyarból 41,43 pont, az összesített átlageredmény pedig 80,58 pont.
Az Óbudai Árpád Gimnáziumban a hatodikosok átlagosan 65 pontot szereztek, magyarból 33,7, matekból 31,3 pontot, míg a nyolcadikosok 63,5 pontot, magyarból 33,6-ot, matekból 29,9 pontot. A hatosztályos képzést kínáló Toldy Ferenc Gimnáziumban az átlageredmény 70 pont lett, magyarból 35,9, matematikából pedig 34,1 pont.
A nyári szünet sok diáknak nemcsak a pihenésről szól, hanem a pénzkeresetről is. Az elmúlt években jelentősen emelkedtek a diákmunkák órabérei, így ma már akár több százezer forintot is össze lehet gyűjteni egyetlen nyár alatt. De mely munkák fizetnek a legjobban, milyen szabályok vonatkoznak a diák munkavállalókra, és hogyan segíthet egy nyári állás abban, hogy később könnyebb legyen elhelyezkedni?
Nem sokkal éjfél után kizuhant egy diák a székesfehérvári József Attila Középiskolai Kollégium ötödik emeletéről. A gyermek túlélte a balesetet, állapotát a mentők stabilizálták, jelenleg kórházban ápolják – közölte hétfőn Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter az MTI-vel.
„Épp az ellenkezőjét mondtam” – reagált Lannert Judit arra, hogy Gulyás Gergely szerint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok megszüntetését vetette fel egy interjúban. Az oktatási és gyermekügyi miniszter szerint valójában a középiskolai felvételi rendszer felülvizsgálatának szükségességéről beszélt, nem pedig a képzési forma felszámolásáról.
Miniszterként első nagyinterjúját Lannert Judit a Balzac diákmédiának adta. A beszélgetésben a diákok túlterheltségéről, az érettségi és a gimnáziumi felvételi rendszer lehetséges reformjáról, a mesterséges intelligencia oktatásban betöltött szerepéről, valamint az iskolai szegregáció és az elitképzés problémáiról is beszélt. Az interjúból az is kiderült, hogy pályafutása elején két évig egy gyermekotthonban dolgozott nevelőtanárként.
„A középiskolai bizonyítvány minden olyan oldalát fel kell tölteni az E-felvételibe, amely alátámasztja a tanulmányi pontok számításhoz szükséges középiskolai eredményeket” – írja a felvi.hu. A középiskolai eredményeket a középiskolai bizonyítvány valamennyi (9-14.) évfolyamának feltöltésével szükséges igazolni.
Július 23-án, csütörtökön hirdetik ki a ponthatárokat az egyetemi felvételin. Mutatjuk, mire figyeljetek, és hogyan szerezhetitek meg a lehető legtöbb pontot.
