Nem csak itthon küzdenek tanárhiánnyal az iskolák, az aggasztó jelenség máshol is megjelent. Az iskolák változatos megoldásokkal próbának úrrá lenni a helyzeten: van, ahol rövidített munkahéttel kísérleteznek, máshol applikáción keresztül "rendelik meg" a helyettesítő tanárokat.
Becslések szerint körülbelül 12 ezer pedagógus hiányzik a magyar oktatási rendszerből, a tanárhiány azonban nem csak itthon jelent problémát: az Egyesült Államokban 100 ezernél is több pedagógusra lenne szükség, Svédországban pedig a jelenleginél másfélszer több pedagógushallgató kellene, hogy a jövőben optimális legyen a pályán lévő tanárok száma.
Kívülről érkezik a segítség
Néhány amerikai tankerületben annyira súlyos a tanárhiány, hogy külső segítséget kértek. A „felmentősereg” a Fülöp-szigetekről érkezett: a Clark County tankerületbe például 80-nál is több fülöp-szigeteki pedagógust vettek fel, a sacramentói állami iskolákban pedig közel 20 gyógypedagógus és természettudomány szakos tanár érkezett a Fülöp-szigetekről.
A délkelet-ázsiai ország ideális választásnak tűnik a hiányzó tanárok pótlására, ugyanis az ottani tanárok kiválóan beszélnek angolul (az országban ez az egyik hivatalos nyelv), az oktatási rendszerük pedig hasonló az amerikaihoz, így nem jelent gondot a különböző képesítések elismertetése. A fülöp-szigeteki tanárok otthon 5-7 ezer dollár közötti éves fizetést vihetnek haza, így számukra csábítóak az amerikai pedagógusbérek.
Van, ahol buszsofőrök helyettesítenek
Egy virginiai iskola is saját bőrén érzi a koronavírus miatti tanárhiányt, az elmúlt hónapban a tanárok negyede került karanténba. Az otthon maradó tanárok digitális órákat tartanak, a diákok pedig az osztályteremből hallgatják azt, így szükség van egy felnőttre, aki felügyeli a gyerekeket. Az intézmény ezzel a feladattal első körben helyettesítő tanárokat bíz meg, de ha erre nincs lehetőség, akkor buszsofőrök ugranak be, miután végeztek a feladataikkal.
At what point do we admit that the #TeacherShortage is a national crisis? Maybe when we call in the national guard? #teachertwitter #teacherlife #teachertraining #WeNeedMoreGreatTeachers https://t.co/n5HPjzBt63
Új-Mexikó államban is hasonló megoldással kísérleteznek, igaz, ott buszsofőrök helyett a katonaság önkéntesei felügyeknek a gyerekekre és helyettesítik a karanténba került pedagógusokat. Az elmúlt héten 78 katona kezdett az iskolákban, akik mindenféle oktatási tapasztalat nélkül, önkéntes alapon vállalták a helyettesítéseket.
Rendelésre érkezik a helyettesítés
Ausztráliában sem jobb a helyzet, az országban szinte minden második iskolában érinti a probléma. A járványhelyzet tovább rontott a helyzeten, hiszen rengeteg külföldi pedagógus tért haza családjához. A problémán az ausztrál oktatásügy érdekes megoldással próbál úrrá lenni: a tanárhiánnyal küszködő iskolák a ClassCover applikációt használják, amely összeköti őket a helyettesítést vállaló pedagógusokkal. Az alkalmazásban azonnal látható, hogy az adott tanár milyen tantárgyakat vállal és milyen időpontokban elérhető. A ClassCovert nemcsak az állami intézmények, hanem magán- és egyházi iskolák is használják, az elmúlt 12 hónapban több mint 500 ezer „foglalást” bonyolítottak az alkalmazáson keresztül.
Négynapos munkahéttel is kísérleteznek
A lerövidített munkahéttel világszerte kísérleteznek, azonban míg a cégek célja a hatékonyság növelése, addig az oktatási intézmények kényszermegoldásként vezetik be, így próbálva úrrá lenni a tanárhiányon vagy az anyagi nehézségeken.
Az Egyesült Államokban 1600-nál is több intézmény kísérletezik a négynapos munkahéttel: a legtöbb helyen a péntek a szünnap, a hét többi napján azonban hosszabbra nyúlik az iskolában töltött idő. Egy coloradói tankerület néhány éve vezette be a rövidített iskolahetet, így spórolva a diákok utaztatásának költségén, valamint az épületek rezsijén. A britek szerint a négynapos munkahét a túlterhelt tanári karra is jó hatással lenne, növelné a hatékonyságukat, így az oktatás színvonala is javulhatna. A négynapos iskolahéttel kapcsolatos tapasztalatatokról írtunk korábban, ide kattintva nézhetitek meg.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
