Nem csak itthon küzdenek tanárhiánnyal az iskolák, az aggasztó jelenség máshol is megjelent. Az iskolák változatos megoldásokkal próbának úrrá lenni a helyzeten: van, ahol rövidített munkahéttel kísérleteznek, máshol applikáción keresztül "rendelik meg" a helyettesítő tanárokat.
Becslések szerint körülbelül 12 ezer pedagógus hiányzik a magyar oktatási rendszerből, a tanárhiány azonban nem csak itthon jelent problémát: az Egyesült Államokban 100 ezernél is több pedagógusra lenne szükség, Svédországban pedig a jelenleginél másfélszer több pedagógushallgató kellene, hogy a jövőben optimális legyen a pályán lévő tanárok száma.
Kívülről érkezik a segítség
Néhány amerikai tankerületben annyira súlyos a tanárhiány, hogy külső segítséget kértek. A „felmentősereg” a Fülöp-szigetekről érkezett: a Clark County tankerületbe például 80-nál is több fülöp-szigeteki pedagógust vettek fel, a sacramentói állami iskolákban pedig közel 20 gyógypedagógus és természettudomány szakos tanár érkezett a Fülöp-szigetekről.
A délkelet-ázsiai ország ideális választásnak tűnik a hiányzó tanárok pótlására, ugyanis az ottani tanárok kiválóan beszélnek angolul (az országban ez az egyik hivatalos nyelv), az oktatási rendszerük pedig hasonló az amerikaihoz, így nem jelent gondot a különböző képesítések elismertetése. A fülöp-szigeteki tanárok otthon 5-7 ezer dollár közötti éves fizetést vihetnek haza, így számukra csábítóak az amerikai pedagógusbérek.
Van, ahol buszsofőrök helyettesítenek
Egy virginiai iskola is saját bőrén érzi a koronavírus miatti tanárhiányt, az elmúlt hónapban a tanárok negyede került karanténba. Az otthon maradó tanárok digitális órákat tartanak, a diákok pedig az osztályteremből hallgatják azt, így szükség van egy felnőttre, aki felügyeli a gyerekeket. Az intézmény ezzel a feladattal első körben helyettesítő tanárokat bíz meg, de ha erre nincs lehetőség, akkor buszsofőrök ugranak be, miután végeztek a feladataikkal.
At what point do we admit that the #TeacherShortage is a national crisis? Maybe when we call in the national guard? #teachertwitter #teacherlife #teachertraining #WeNeedMoreGreatTeachers https://t.co/n5HPjzBt63
Új-Mexikó államban is hasonló megoldással kísérleteznek, igaz, ott buszsofőrök helyett a katonaság önkéntesei felügyeknek a gyerekekre és helyettesítik a karanténba került pedagógusokat. Az elmúlt héten 78 katona kezdett az iskolákban, akik mindenféle oktatási tapasztalat nélkül, önkéntes alapon vállalták a helyettesítéseket.
Rendelésre érkezik a helyettesítés
Ausztráliában sem jobb a helyzet, az országban szinte minden második iskolában érinti a probléma. A járványhelyzet tovább rontott a helyzeten, hiszen rengeteg külföldi pedagógus tért haza családjához. A problémán az ausztrál oktatásügy érdekes megoldással próbál úrrá lenni: a tanárhiánnyal küszködő iskolák a ClassCover applikációt használják, amely összeköti őket a helyettesítést vállaló pedagógusokkal. Az alkalmazásban azonnal látható, hogy az adott tanár milyen tantárgyakat vállal és milyen időpontokban elérhető. A ClassCovert nemcsak az állami intézmények, hanem magán- és egyházi iskolák is használják, az elmúlt 12 hónapban több mint 500 ezer „foglalást” bonyolítottak az alkalmazáson keresztül.
Négynapos munkahéttel is kísérleteznek
A lerövidített munkahéttel világszerte kísérleteznek, azonban míg a cégek célja a hatékonyság növelése, addig az oktatási intézmények kényszermegoldásként vezetik be, így próbálva úrrá lenni a tanárhiányon vagy az anyagi nehézségeken.
Az Egyesült Államokban 1600-nál is több intézmény kísérletezik a négynapos munkahéttel: a legtöbb helyen a péntek a szünnap, a hét többi napján azonban hosszabbra nyúlik az iskolában töltött idő. Egy coloradói tankerület néhány éve vezette be a rövidített iskolahetet, így spórolva a diákok utaztatásának költségén, valamint az épületek rezsijén. A britek szerint a négynapos munkahét a túlterhelt tanári karra is jó hatással lenne, növelné a hatékonyságukat, így az oktatás színvonala is javulhatna. A négynapos iskolahéttel kapcsolatos tapasztalatatokról írtunk korábban, ide kattintva nézhetitek meg.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
