Pedagógussztrájk: nem hagyja annyiban, a Kúriához fordul a két nagy szakszervezet

A Kúriához fordul a Pedagógusok Szakszervezete és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete a Fővárosi Ítélőszék döntése miatt.

  • Eduline

Ahogy arról csütörtök este beszámoltunk, a Fővárosi Ítélőszék február 10-én tárgyaláson kívül hozott ítéletével az elsőfokú bíróság végzését megváltoztatta, és megállapította, hogy a pedagógusok január 31-én tartott kétórás figyelmeztető sztrájkja jogellenes volt.

A másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla jogerős végzésében a kormány fellebbezésének minden pontját elutasította, egyetlen kivételével. Az ügy a Kúrián folytatódik tovább - olvasható a két szakszervezet közleményében.

„A jelenleg hatályos sztrájktörvény alapján ahhoz, hogy a sztrájk megkezdhető legyen, olyan területen, ahol lakosságot érintő alapvető szolgáltatást végeznek, meg kell állapodni a sztrájk alatti még elégséges szolgáltatásokról. Amennyiben a felek nem tudnak megállapodni, erről a bíróság nem peres eljárásban dönt. A sztrájktörvény szerint – megállapodás hiányában – a bíróság jogerős határozatában állapítja meg a még elégséges szolgáltatás mértékét és feltételeit. A bíróság állapította meg, ami eddig is ismert volt: január 31-én még nem volt jogerős végzés a még elégséges szolgáltatásról” – írják.

Hozzáteszik: a bíróság ugyanakkor a szakszervezetek által beterjesztett még elégséges szolgáltatásról szóló ajánlatot hagyta helyben, valamint elutasította a kormányoldal eljárásjogi indítványait is, amelyben kérte, hogy tiltsa el a bíróság a jogerős végzés nélkül szervezett sztrájktól, vagy utalja vissza újból elsőfokra az eljárást. „A kormány kérte a bíróságtól, hogy állapítsa meg két sztrájkkövetelésünk jogellenességét, amelyet a bíróság úgyszintén elutasított. A másodfokon eljáró bíróság kimondta azt is, hogy a pandémia nem lehet akadálya a sztrájk megtartásának, illetve a sztrájkjog korlátozásának” – írják.

„Ennek ellenére a másodfokú bíróság álláspontunk szerint tévesen – a jogelleneséget az elsőfokú végzés meghozatalát követően bekövetkezett tény és arra alapított, új kérelmezetti érvelés alapján vizsgálta. Ezen eljárásjogi hiba orvoslására a felülvizsgálati eljárásban van lehetőség” – emelik ki.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.