Sok iskolás felteszi a kérdést: mire jó a matek? Hát, most mutatunk még egy választ a sütés-főzés, bevásárlás és adóbevallás mellett, ami bebizonyítja, hogy nagyon is sok mindenre jó a matek.
Két kutató – Ellen Peters és Pär Bjälkebring – 2021 novemberében közzétett tanulmányában azt találta, hogy általánosságban elmondható, hogy a matematikában jobban teljesítő emberek több pénzt keresnek és elégedettebbek az életükkel, mint a matematikából kevésbé tehetségesek – szúrta ki a hamuesgyemant.hu cikkét a hvg.hu.
A kutatók a matematikai képességek, a jövedelem és az élettel való elégedettség közötti kapcsolatot vizsgálták 5748 különböző amerikai számára kiküldött kérdőív segítségével. Az egyik kérdés a háztartásuk éves jövedelméről kérdezte a résztvevőket. Egy másik arra kérte a válaszadókat, hogy egy nullától tízig terjedő skálán értékeljék, mennyire elégedettek az életükkel.
A tesztekből kiderült, hogy a nyolc kérdésből álló matematikai teszten minden egyes további helyes válasz után az emberek átlagosan nagyjából négyezer dollárral, azaz körülbelül 1,3 millió forinttal több éves jövedelemről számoltak be. A felmérés azt is kimutatta, hogy a matematikában jártas emberek átlagosan elégedettebbek az életükkel is, mint a matematikából gyengébbek.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
