Így sikerültek a központi felvételik egy éve - vajon milyen pontszámok lesznek idén?

Az idei átlageredményeket még csak néhány gimnázium hozta nyilvánosságra, de amíg megjelennek a hivatalos adatok, elevenítsük fel, hogyan sikerült a tavalyi központi írásbeli felvételi.

  • Eduline

73 ezer nyolcadikos vizsgázott január 22-én matematikából és magyarból a központi középiskolai felvételin. Az iskolák február 7-én értesítik eredményeikről a náluk vizsgázó diákokat az eredményekről, néhány intézmény holnapján azonban már elérhetőek a friss átlagpontszámok. Az Alternatív Közgazdasági Gimnázium (AKG) alig egy nappal a január 22-i írásbeli után közzétette az eredményeket, az intézmény így számolt be az idei feladatsorokról: „az AKG-ban felvételi vizsgát író diákok átlagos eredményei alapján a tavalyihoz hasonlóan idén is valószínűleg valamivel könnyebb volt a hatodikosok matematikavizsgája. A többi vizsga nehézsége az eredmények alapján átlagosnak nevezhető”.

Idén az AKG-ban vizsgázó nyolcadikosok magyardolgozatainak átlagos pontszáma 34,5 lett, míg matematikából átlagosan 29 pontot értek el. Összehasonlításképpen: tavaly az AKG-ban felvételiző hatodikosok magyarból átlagosan 33, matekból 30,4 pontot szereztek.

Hogy sikerültek a tavalyi vizsgák?

Az Oktatási Hivatal oldalán meg lehet nézni az előző évek eredményeit: a tavaly vizsgázó nyolcadikosok átlagosan 24,4 pontot szereztek magyarból, és 22,7 pontosra írták a matektesztet.

Mi vár a nyolcadikosokra a továbbiakban?

Ahogy fentebb is írtuk, a vizsgát szervező intézmények február 7-ig értesítik a tanulókat az eredményeikről, február 18-ig pedig az általános iskolák továbbítják a középiskolai jelentkezéshez szükséges "tanulói adatlapot" és a jelentkezési lapokat. Az ehhez szükséges adatokat (megjelölt iskolák, tanulmányi területek, sorrend) nyilván ennél korábban bekérik a diákoktól.

Február 22-től március 11-ig tartják a szóbeli meghallgatásokat azokban a középiskolákban, ahol a jelentkezés feltétele a szóbeli vizsga is. Vannak olyan középiskolák, amelyek portfólió benyújtását is kérik.

Március 16-ig a középiskolák nyilvánosságra hozzák a jelentkezők ideiglenes felvételi jegyzékét. Nem kell megijedni, ez még nem a végleges rangsor. Az eredmény április 29-én érkezik meg: a középiskolák elküldik a felvételről vagy elutasításról szóló értesítőt a jelentkezőknek és az általános iskoláknak, a diákok június 22-24. között iratkozhatnak be a középiskolákba.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.