Az idei átlageredményeket még csak néhány gimnázium hozta nyilvánosságra, de amíg megjelennek a hivatalos adatok, elevenítsük fel, hogyan sikerült a tavalyi központi írásbeli felvételi.
73 ezer nyolcadikos vizsgázott január 22-én matematikából és magyarból a központi középiskolai felvételin. Az iskolák február 7-én értesítik eredményeikről a náluk vizsgázó diákokat az eredményekről, néhány intézmény holnapján azonban már elérhetőek a friss átlagpontszámok. Az Alternatív Közgazdasági Gimnázium (AKG) alig egy nappal a január 22-i írásbeli után közzétette az eredményeket, az intézmény így számolt be az idei feladatsorokról: „az AKG-ban felvételi vizsgát író diákok átlagos eredményei alapján a tavalyihoz hasonlóan idén is valószínűleg valamivel könnyebb volt a hatodikosok matematikavizsgája. A többi vizsga nehézsége az eredmények alapján átlagosnak nevezhető”.
Idén az AKG-ban vizsgázó nyolcadikosok magyardolgozatainak átlagos pontszáma 34,5 lett, míg matematikából átlagosan 29 pontot értek el. Összehasonlításképpen: tavaly az AKG-ban felvételiző hatodikosok magyarból átlagosan 33, matekból 30,4 pontot szereztek.
Hogy sikerültek a tavalyi vizsgák?
Az Oktatási Hivatal oldalán meg lehet nézni az előző évek eredményeit: a tavaly vizsgázó nyolcadikosok átlagosan 24,4 pontot szereztek magyarból, és 22,7 pontosra írták a matektesztet.
Mi vár a nyolcadikosokra a továbbiakban?
Ahogy fentebb is írtuk, a vizsgát szervező intézmények február 7-ig értesítik a tanulókat az eredményeikről, február 18-ig pedig az általános iskolák továbbítják a középiskolai jelentkezéshez szükséges "tanulói adatlapot" és a jelentkezési lapokat. Az ehhez szükséges adatokat (megjelölt iskolák, tanulmányi területek, sorrend) nyilván ennél korábban bekérik a diákoktól.
Február 22-től március 11-ig tartják a szóbeli meghallgatásokat azokban a középiskolákban, ahol a jelentkezés feltétele a szóbeli vizsga is. Vannak olyan középiskolák, amelyek portfólió benyújtását is kérik.
Március 16-ig a középiskolák nyilvánosságra hozzák a jelentkezők ideiglenes felvételi jegyzékét. Nem kell megijedni, ez még nem a végleges rangsor. Az eredmény április 29-én érkezik meg: a középiskolák elküldik a felvételről vagy elutasításról szóló értesítőt a jelentkezőknek és az általános iskoláknak, a diákok június 22-24. között iratkozhatnak be a középiskolákba.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
