Az idei átlageredményeket még csak néhány gimnázium hozta nyilvánosságra, de amíg megjelennek a hivatalos adatok, elevenítsük fel, hogyan sikerült a tavalyi központi írásbeli felvételi.
73 ezer nyolcadikos vizsgázott január 22-én matematikából és magyarból a központi középiskolai felvételin. Az iskolák február 7-én értesítik eredményeikről a náluk vizsgázó diákokat az eredményekről, néhány intézmény holnapján azonban már elérhetőek a friss átlagpontszámok. Az Alternatív Közgazdasági Gimnázium (AKG) alig egy nappal a január 22-i írásbeli után közzétette az eredményeket, az intézmény így számolt be az idei feladatsorokról: „az AKG-ban felvételi vizsgát író diákok átlagos eredményei alapján a tavalyihoz hasonlóan idén is valószínűleg valamivel könnyebb volt a hatodikosok matematikavizsgája. A többi vizsga nehézsége az eredmények alapján átlagosnak nevezhető”.
Idén az AKG-ban vizsgázó nyolcadikosok magyardolgozatainak átlagos pontszáma 34,5 lett, míg matematikából átlagosan 29 pontot értek el. Összehasonlításképpen: tavaly az AKG-ban felvételiző hatodikosok magyarból átlagosan 33, matekból 30,4 pontot szereztek.
Hogy sikerültek a tavalyi vizsgák?
Az Oktatási Hivatal oldalán meg lehet nézni az előző évek eredményeit: a tavaly vizsgázó nyolcadikosok átlagosan 24,4 pontot szereztek magyarból, és 22,7 pontosra írták a matektesztet.
Mi vár a nyolcadikosokra a továbbiakban?
Ahogy fentebb is írtuk, a vizsgát szervező intézmények február 7-ig értesítik a tanulókat az eredményeikről, február 18-ig pedig az általános iskolák továbbítják a középiskolai jelentkezéshez szükséges "tanulói adatlapot" és a jelentkezési lapokat. Az ehhez szükséges adatokat (megjelölt iskolák, tanulmányi területek, sorrend) nyilván ennél korábban bekérik a diákoktól.
Február 22-től március 11-ig tartják a szóbeli meghallgatásokat azokban a középiskolákban, ahol a jelentkezés feltétele a szóbeli vizsga is. Vannak olyan középiskolák, amelyek portfólió benyújtását is kérik.
Március 16-ig a középiskolák nyilvánosságra hozzák a jelentkezők ideiglenes felvételi jegyzékét. Nem kell megijedni, ez még nem a végleges rangsor. Az eredmény április 29-én érkezik meg: a középiskolák elküldik a felvételről vagy elutasításról szóló értesítőt a jelentkezőknek és az általános iskoláknak, a diákok június 22-24. között iratkozhatnak be a középiskolákba.
Bár az iskola mint intézmény már nagyon régóta velünk van, meglepően meglehetősen rövid múltra tekint vissza az a törekvés, hogy mélyebben megértsük és vizsgáljuk: tulajdonképpen mit is tesz az iskola a gyerekekkel. Az évszázadok során számtalan nevelési elmélet és a legkülönbözőbb iskolatípusok jöttek létre, a tanulás alapvető természetéről alkotott képünk mégis gyakran tévutakra tévedt. Vélemény.
Tizennégy pontos szakmai javaslatcsomagot kaptak az általános iskolák, amelynek célja, hogy csökkenjen az alsó tagozatos diákok terhelése, és több idő jusson mozgásra, kreatív tevékenységekre, valamint tapasztalati tanulásra. Az intézmények már a 2026/2027-es tanévtől alkalmazhatják az ajánlásokat – írta Facebook-oldalán Lannert Judit oktatási miniszter.
Kizárólag diplomások lehetnek óvónők, az óvodai nevelőket pedagógiai vagy gyógypedagógiai asszisztensként lehet alkalmazni a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) javaslata alapján, melyet a szervezet az oktatási minisztériumhoz nyújtott be.
Rendhagyó videóban kalauzolta végig a nézőket Lannert Judit az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium második emeletén. Az egykor Novák Katalin, Koncz Zsófia és Hornung Ágnes által használt irodatérben a szakember szerint a dolgozószobák sokkal inkább szolgálták a reprezentációt és a szépítkezést, mint a tényleges érdemi munkát.
@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu
Bár a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete alapvetően támogatja Lannert Judit 14 pontos, alsó tagozatokat érintő javaslatcsomagját, de azért vannak aggályaik.
21 ezer diákból választották ki őket a genfi programba.
Nemcsak magasabb fizetéseket, hanem kiszámíthatóbb bérrendszert és minden ledolgozott túlóra kifizetését is szeretné elérni a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ).
Mostantól nem lesz elég csupán jól megírni egy beadandót.
