"Kíméletes" volt a diákokhoz matekból a felvételi, de az egyik feladatot sokan meg sem próbálták

Ez „pandémiás” feladatsor volt, kíméletes volt a nyolcadikosokkal, akik az elmúlt két évben hónapokat töltöttek otthon, online tanulva a matekot is – mondta a középiskolai felvételi feladatsoráról az Eduline által megkérdezett szaktanár. Igaz, a legtöbb pontot érő feladattal valószínűleg sokaknak meggyűlt a bajuk.

  • Szabó Fruzsina

„Egyértelműen könnyebb volt a feladatsor, mint az elmúlt években, egyedül a tizedik feladat okozhatott komolyabb gondot a nyolcadikosoknak” – mondta Baloghné Békési Beáta, a Matek Oázis szakmai vezetője, aki szerint a 45 perc valószínűleg elegendő volt a tíz feladat megoldására, számos kérdésre ugyanis számolás nélkül, „ránézésre” meg lehetett mondani a választ. „A megszokott feladattípusokat kapták a gyerekek, de a konkrét feladatok valamivel könnyebbek voltak, mint korábban” – tette hozzá.

A teszt első felében lévő feladatok közül talán egyedül a kombinatorika okozhatott némi problémát a nyolcadikosoknak. „Az ilyen típusú – sorold fel az összes lehetőséget – feladatok viszonylag ritkán kerülnek elő az iskolai órákon, bár a felvételin mindig szerepel ilyen. Első ránézésre szokatlan feladatnak tűnt ez, de elég könnyen átlátták a gyerekek, pláne azok, akik már játszottak ehhez hasonló bombás játékot” – magyarázta a szaktanár.

Az első szöveges feladatnál (6-os példa) könnyebbséget jelenthetett, hogy maga a szöveg nem volt hosszú – a hosszabb leírásoktól általában tartanak a diákok, éppen ezért nem tartoznak a kedvenceik közé a szöveges feladatok, „de ezt akár próbálgatással is meg lehetett oldani”.

Törtek és százalékszámítás: volt, aki bele sem kezdett

„A tizedik feladat azért volt nehéz, mert törtek és százalékszámítás is volt a feladatban. Voltak, akik azt mondták, hogy elolvasták a feladatot, látták, hogy ott van két tört és egy százalék, és fel is adták, neki sem kezdtek a megoldásnak. Pedig maga a feladat lineáris volt, szépen végig lehetett rajta menni, de ehhez persze érteni kell ezt a két témakört” – magyarázza Baloghné Békési Beáta, hozzátéve, hogy azt is érdemes látni, hogy a nyolcadikosok között vannak olyanok, akik a 2020-as karantén ideje alatt, vagyis otthon tanulták a törteket, és nem feltétlenül értették meg. „Ötödikben-hatodikban kezdenek el komolyabban foglalkozni ezzel a témakörrel, és ekkor még a törtek elég komoly absztrakt gondolkodást igényelnek a gyerekektől” – mondta.

A szaktanár szerint ezért egyértelmű, hogy a legjobb iskolákban ez a feladat lesz igazán döntő – a dolgozat egészére ugyanis 50 pontot kaphatnak a diákok, amelyből 6 ennek a feladatnak a megoldásáért jár.

A negyedikeseknek volt a legnehezebb dolguk

A Matek Oázis szakmai vezetője szerint a negyedikesek, a hatodikosok és a nyolcadikosok közül idén a negyedikeseknek volt a legnehezebb dolguk, „eleve sok kérdést kaptak, és több kérdésen hosszabban kell gondolkodni. Míg a nyolcadikosok feladatsorában sok olyan rész volt, ahol azonnal rá lehetett vágni a megoldást. A negyedikesek logikai feladata is bonyolultabb volt, ha azt a nyolcadikosoknak adják oda, még ott is kiverte volna a biztosítékot”.

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.