Többek között a labdarúgás történetéről szóló szöveget kaptak a nyolcadikosok a középiskolai felvételin. A 14 éveseknek ki kellett találniuk, vajon melyik állat a „színeváltó kunkorgyík” vagy az „ormántos füllencs”, arról pedig fogalmazást kellett írniuk, van-e szükség az általános iskola felső tagozatában nyomtatott tankönyvekre.
Melyik állat lehet? Írd be a megadott állatneveket Lackfi János játékos névötleteihez! Vigyázz, egy ötlethez nem tartozik állatnév, oda tegyél X-et!
krokodil, flamingó, elefánt, kaméleon, kolibriormántos füllencspacuha hájadékdörzsbőrű fogadúspironkás nyurgalibaszíneváltó kunkorgyíkcseppszívó pöttyömke
Ez volt az egyik feladat a nyolcadikosok idei középiskolai felvételijén. A diákoknak más – kevésbé fantáziadús – kérdésekre is válaszolniuk kellett, például azonos szófajú szavakkal kellett „dominózniuk” és különböző mássalhangzótörvényeket kellett felismerniük.
A feladatsorból idén sem maradtak ki a közmondások, a diákok többek között egy „kombinált” feladatot kaptak, amelynek megoldásához némi helyesírási tudásra is szükség volt: egy vagy két betűvel kellett kiegészíteniük a következő közmondásokat:
Ki könnyen ……gér, nehezen ad
Ha……gatni arany.Amit jóked……el teszel, nem esik nehezedre.
A költői eszközöket is érdemes volt átismételni a vizsga előtt, el kellett dönteni például, hogy milyen eszközt – hasonlatot, metaforát, ismétlést, fokozást, megszemélyesítést, ellentétet, esetleg felsorolást – használtak a következő részletek szerzői:
„Vár állott, most kőhalom”
„Beszél a fákkal a bús őszi szél”„A szívem egy nagy harangvirág”„….szívós leszek, mint fán a kéreg”
A szövegértési feladatsor idén sport témájú volt, a 14 éveseknek a foci történetéről szóló, egy oldalnál valamivel hosszabb szöveget kellett elolvasniuk, és az alapján különböző kérdésekre válaszolniuk.
A legtöbb pontot most is egy 10-12 mondatos fogalmazás megírásával lehetett megszerezni. A felvételizőknek arról kellett írniuk, hogy az általános iskola felső tagozatán szükség van-e nyomtatott tankönyvekre – két-két érvet kellett megfogalmazniuk a hagyományos tankönyvek használata mellett és ellen, majd a saját álláspontjukat is le kellett írniuk.
Negyvenöt perc alatt kellett megoldani a feladatsort
A nyolcadikosoknak 45 perc alatt kellett megoldaniuk tíz feladatot. Az első beszámolók szerint a magyart a többség nem tartotta nehéznek, sokan már a két vizsga közötti szünetben azzal hívták fel a szüleiket, hogy valószínűleg magas pontszámot fognak elérni.
Idén több mint 73 ezer diákot vártak a központi felvételire, nagy részük nyolcadikos volt (de több ezer negyedikes és hatodikos is vizsgázott). Az írásbeli eredménye sok pontot ér: amelyik középiskolában nemcsak az általános iskolai jegyeket, hanem az írásbeli felvételi eredményét is figyelembe veszik a jelentkezők rangsorolásakor (és minden második iskolában így döntöttek), ott a magyarból és matekból szerzett teszteredmény határozza meg a diákok összpontszámának legalább felét, vagyis nagyrészt ettől függ, ki kerül be a népszerűbb középiskolákba.
A kisiskolák tanárhiánya és a kisgimnáziumok elitképzővé válása nem elszigetelt hibák, hanem a jelenlegi oktatási szerkezet „erővonalai”, amelyek a rendszer gyökeres reformjáért kiáltanak Dr. Gyarmathy Éva klinikai és neveléslélektani szakpszichológus, egyetemi tanár szerint.
„Szinte bárhol voltam állásinterjún, mikor megtudták, hogy levelező tagozatos hallgató vagyok, egyből húzni kezdték a szájukat” – számolt be tapasztalatairól az Eduline-nak egy egyetemista. Példája azonban korántsem egyedi: több levelezős hallgató számolt be hasonló nehézségekről.
Megszűnhet a 45 perces iskola-előkészítő foglalkozás, újra az óvodák dönthetnének az iskolaérettségről, és az oviKRÉTA is átalakulhat. Többek között ezeket a változtatásokat javasolta az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület.
Tizennégy pontos szakmai javaslatcsomagot kaptak az általános iskolák, amelynek célja, hogy csökkenjen az alsó tagozatos diákok terhelése, és több idő jusson mozgásra, kreatív tevékenységekre, valamint tapasztalati tanulásra. Az intézmények már a 2026/2027-es tanévtől alkalmazhatják az ajánlásokat – írta Facebook-oldalán Lannert Judit oktatási miniszter.
@eduline.hu Az első egyetemi ügyintézések között a diákigazolvány igénylése is szerepel. Bár elsőre bonyolultnak tűnhet, néhány lépésből megvan – most végigvezetünk titeket a teljes folyamaton.😉 #diákigazolvány #egyetem #neptun #eduline #foryou ♬ eredeti hang - eduline.hu
Kizárólag diplomások lehetnek óvónők, az óvodai nevelőket pedagógiai vagy gyógypedagógiai asszisztensként lehet alkalmazni a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) javaslata alapján, melyet a szervezet az oktatási minisztériumhoz nyújtott be.
21 ezer diákból választották ki őket a genfi programba.
Nemcsak magasabb fizetéseket, hanem kiszámíthatóbb bérrendszert és minden ledolgozott túlóra kifizetését is szeretné elérni a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ).
Nem volt közvetlen egyeztetés a törvénytervezetről, mégis elküldte részletes észrevételeit a Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) a szakminisztériumnak, melyben többek között egyetértettek a kancellári rendszer megszüntetésével, de javasolják az oktató elnevezés kivezetését és azt, hogy a főigazgatói poszthoz pedagógusi végzettségre is legyen szükség.
