Többek között a labdarúgás történetéről szóló szöveget kaptak a nyolcadikosok a középiskolai felvételin. A 14 éveseknek ki kellett találniuk, vajon melyik állat a „színeváltó kunkorgyík” vagy az „ormántos füllencs”, arról pedig fogalmazást kellett írniuk, van-e szükség az általános iskola felső tagozatában nyomtatott tankönyvekre.
Melyik állat lehet? Írd be a megadott állatneveket Lackfi János játékos névötleteihez! Vigyázz, egy ötlethez nem tartozik állatnév, oda tegyél X-et!
krokodil, flamingó, elefánt, kaméleon, kolibriormántos füllencspacuha hájadékdörzsbőrű fogadúspironkás nyurgalibaszíneváltó kunkorgyíkcseppszívó pöttyömke
Ez volt az egyik feladat a nyolcadikosok idei középiskolai felvételijén. A diákoknak más – kevésbé fantáziadús – kérdésekre is válaszolniuk kellett, például azonos szófajú szavakkal kellett „dominózniuk” és különböző mássalhangzótörvényeket kellett felismerniük.
A feladatsorból idén sem maradtak ki a közmondások, a diákok többek között egy „kombinált” feladatot kaptak, amelynek megoldásához némi helyesírási tudásra is szükség volt: egy vagy két betűvel kellett kiegészíteniük a következő közmondásokat:
Ki könnyen ……gér, nehezen ad
Ha……gatni arany.Amit jóked……el teszel, nem esik nehezedre.
A költői eszközöket is érdemes volt átismételni a vizsga előtt, el kellett dönteni például, hogy milyen eszközt – hasonlatot, metaforát, ismétlést, fokozást, megszemélyesítést, ellentétet, esetleg felsorolást – használtak a következő részletek szerzői:
„Vár állott, most kőhalom”
„Beszél a fákkal a bús őszi szél”„A szívem egy nagy harangvirág”„….szívós leszek, mint fán a kéreg”
A szövegértési feladatsor idén sport témájú volt, a 14 éveseknek a foci történetéről szóló, egy oldalnál valamivel hosszabb szöveget kellett elolvasniuk, és az alapján különböző kérdésekre válaszolniuk.
A legtöbb pontot most is egy 10-12 mondatos fogalmazás megírásával lehetett megszerezni. A felvételizőknek arról kellett írniuk, hogy az általános iskola felső tagozatán szükség van-e nyomtatott tankönyvekre – két-két érvet kellett megfogalmazniuk a hagyományos tankönyvek használata mellett és ellen, majd a saját álláspontjukat is le kellett írniuk.
Negyvenöt perc alatt kellett megoldani a feladatsort
A nyolcadikosoknak 45 perc alatt kellett megoldaniuk tíz feladatot. Az első beszámolók szerint a magyart a többség nem tartotta nehéznek, sokan már a két vizsga közötti szünetben azzal hívták fel a szüleiket, hogy valószínűleg magas pontszámot fognak elérni.
Idén több mint 73 ezer diákot vártak a központi felvételire, nagy részük nyolcadikos volt (de több ezer negyedikes és hatodikos is vizsgázott). Az írásbeli eredménye sok pontot ér: amelyik középiskolában nemcsak az általános iskolai jegyeket, hanem az írásbeli felvételi eredményét is figyelembe veszik a jelentkezők rangsorolásakor (és minden második iskolában így döntöttek), ott a magyarból és matekból szerzett teszteredmény határozza meg a diákok összpontszámának legalább felét, vagyis nagyrészt ettől függ, ki kerül be a népszerűbb középiskolákba.
A nyári szünet sok diáknak nemcsak a pihenésről szól, hanem a pénzkeresetről is. Az elmúlt években jelentősen emelkedtek a diákmunkák órabérei, így ma már akár több százezer forintot is össze lehet gyűjteni egyetlen nyár alatt. De mely munkák fizetnek a legjobban, milyen szabályok vonatkoznak a diák munkavállalókra, és hogyan segíthet egy nyári állás abban, hogy később könnyebb legyen elhelyezkedni?
Nem sokkal éjfél után kizuhant egy diák a székesfehérvári József Attila Középiskolai Kollégium ötödik emeletéről. A gyermek túlélte a balesetet, állapotát a mentők stabilizálták, jelenleg kórházban ápolják – közölte hétfőn Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter az MTI-vel.
„Épp az ellenkezőjét mondtam” – reagált Lannert Judit arra, hogy Gulyás Gergely szerint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok megszüntetését vetette fel egy interjúban. Az oktatási és gyermekügyi miniszter szerint valójában a középiskolai felvételi rendszer felülvizsgálatának szükségességéről beszélt, nem pedig a képzési forma felszámolásáról.
Miniszterként első nagyinterjúját Lannert Judit a Balzac diákmédiának adta. A beszélgetésben a diákok túlterheltségéről, az érettségi és a gimnáziumi felvételi rendszer lehetséges reformjáról, a mesterséges intelligencia oktatásban betöltött szerepéről, valamint az iskolai szegregáció és az elitképzés problémáiról is beszélt. Az interjúból az is kiderült, hogy pályafutása elején két évig egy gyermekotthonban dolgozott nevelőtanárként.
„A középiskolai bizonyítvány minden olyan oldalát fel kell tölteni az E-felvételibe, amely alátámasztja a tanulmányi pontok számításhoz szükséges középiskolai eredményeket” – írja a felvi.hu. A középiskolai eredményeket a középiskolai bizonyítvány valamennyi (9-14.) évfolyamának feltöltésével szükséges igazolni.
Július 23-án, csütörtökön hirdetik ki a ponthatárokat az egyetemi felvételin. Mutatjuk, mire figyeljetek, és hogyan szerezhetitek meg a lehető legtöbb pontot.
