Milyen szabályokat kell betartani a szombati központi felvételin?

Milyen segédeszközöket használhattok a feladatlapok kitöltéséhez a szombati középiskolai felvételin? Mennyi időt kaptok a két teszt kitöltésére? Kell-e maszkot viselni? Most minden kérdésetekre választ kaphattok.

  • Bezzeg Hanna

Január 22-én 73 ezer diák ír középiskolai felvételit magyarból és matematikából. Aki ezen a vizsgán nem tud részt venni, az a január 27-i pótidőpontra mehet el. Az a felvételiző, aki igazoltan koronavírus-fertőzött volt, vagy igazoltan hatósági házi karanténba került, esetleg egyéb, "rendkívüli, önhibájukon kívüli, elháríthatatlan" ok miatt nem tudott elmenni az első két vizsgaalkalomra, február 4-én vizsgázhat.

Maszk? Távolságtartás?

Az Oktatási Hivatal nem küldött egységes „járványügyi szabályzatot” a felvételit szervező középiskoláknak, egyedül a távolságtartással kapcsolatban hoztak egységes előírásokat.  Ezek értelmében egy teremben legfeljebb tíz diák vizsgázhat, a padokat pedig úgy kell elhelyezni, hogy legalább másfél méteres távolság legyen az írásbelizők között.

A további szabályokról az iskolaigazgatók döntenek, így érdemes annak az intézménynek a holnapját megnézni, ahol a vizsgát írni fogjátok. A legtöbb iskolában szigorú szabályokat hoztak, a szülők például szinte sehol nem kísérhetik be a gyerekeket az épületbe - ehhez egyébként is védettségi igazolványra lenne szükségük, ellentétben a vizsgázó diákokkal, akik az igazolvány nélkül is beléphetnek az épületbe.

A kötelező maszkviselésről is önállóan dönthetnek az intézmények, a legtöbb iskolában csak a folyosókon és a közösségi terekben kell hordani, de vannak olyan iskolák, ahol szigorúbb a szabályozás, és vizsga közben sem lehet levenni a maszkot.

Számológép? Ceruza?

A vizsgázók magyarból és matematikából egyaránt kitöltenek egy feladatlapot, 45-45 perc alatt, tantárgyanként 50 pontért. Mindkét vizsgalapra kék vagy fekete tollal dolgozhattok, ceruzával csak a rajzokat készíthetitek el - erre figyeljetek, az Eduline által megkérdezett szaktanár felhívta a figyelmet arra, hogy a számolásból csak a tollal végzetteket értékelhetik.

A magyar feladatlaphoz semmilyen segédeszközt nem használhattok, a matematikavizsgához azonban érdemes magatokkal vinnetek rajzeszközöket (vonalzót, körzőt és szögmérőt), zsebszámológépet azonban nem használhattok. A magyar- és a matematikavizsga feladatairól itt és itt írtunk részletesebben.

Hozzászólások

„Nem a betűkkel kellene kezdeni az olvasást” – Fóti Péter szerint a gyerekek nem úgy tanulnak, ahogy az iskola tanítja őket

Fóti Péter oktatáskutató az alsó tagozatos oktatás egyik alapvető hibájának látja, hogy a tanulást a betűk, a szótagok és a számjegyek megtanításával kezdi, miközben a gyerekek természetes módon először mindig az összefüggéseket és a jelentést értik meg. Szerinte az olvasás, az írás és a matematika tanításában az összefüggések megértésének kellene megelőznie a részek elemzését, ami az alsós pedagógia gyökeres átalakítását is szükségessé teszi. Vélemény.

Nyolcszáznál is több kiadvány érkezett a kormány tankönyvpályázatára, a minisztérium a 45 milliárdos szerződést is felülvizsgálta

A tankönyvpiac átalakításának első kézzelfogható lépéseiről számolt be az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium. A tárca szerint több mint 800 kiadvány érkezett a tankönyvkínálat bővítését célzó pályázatra, emellett felülvizsgálták a KELLO és az Alföldi Nyomda között kötött, 45 milliárd forintos keretmegállapodást is. A minisztérium szerint mindez a pedagógusok szabad tankönyvválasztásának visszaállítását készíti elő.

Bérrendezést és rendszeres érdekegyeztetést kérnek a bölcsődei dolgozók – megkezdődtek a tárgyalások a minisztériummal

Nem szeretne kimaradni a bölcsődéket érintő szakmai egyeztetésekből a Bölcsődei Dolgozók Demokratikus Szakszervezete – ezt is jelezték Kereki Judit államtitkárnak. Az egyeztetésen szó volt a bölcsődei bérek rendezéséről, az intézmények finanszírozásáról, illetve egy rendszeres ágazati érdekegyeztető fórum létrehozásáról is.