Milyen segédeszközöket használhattok a feladatlapok kitöltéséhez a szombati középiskolai felvételin? Mennyi időt kaptok a két teszt kitöltésére? Kell-e maszkot viselni? Most minden kérdésetekre választ kaphattok.
Január 22-én 73 ezer diák ír középiskolai felvételit magyarból és matematikából. Aki ezen a vizsgán nem tud részt venni, az a január 27-i pótidőpontra mehet el. Az a felvételiző, aki igazoltan koronavírus-fertőzött volt, vagy igazoltan hatósági házi karanténba került, esetleg egyéb, "rendkívüli, önhibájukon kívüli, elháríthatatlan" ok miatt nem tudott elmenni az első két vizsgaalkalomra, február 4-én vizsgázhat.
Maszk? Távolságtartás?
Az Oktatási Hivatal nem küldött egységes „járványügyi szabályzatot” a felvételit szervező középiskoláknak, egyedül a távolságtartással kapcsolatban hoztak egységes előírásokat. Ezek értelmében egy teremben legfeljebb tíz diák vizsgázhat, a padokat pedig úgy kell elhelyezni, hogy legalább másfél méteres távolság legyen az írásbelizők között.
A további szabályokról az iskolaigazgatók döntenek, így érdemes annak az intézménynek a holnapját megnézni, ahol a vizsgát írni fogjátok. A legtöbb iskolában szigorú szabályokat hoztak, a szülők például szinte sehol nem kísérhetik be a gyerekeket az épületbe - ehhez egyébként is védettségi igazolványra lenne szükségük, ellentétben a vizsgázó diákokkal, akik az igazolvány nélkül is beléphetnek az épületbe.
A kötelező maszkviselésről is önállóan dönthetnek az intézmények, a legtöbb iskolában csak a folyosókon és a közösségi terekben kell hordani, de vannak olyan iskolák, ahol szigorúbb a szabályozás, és vizsga közben sem lehet levenni a maszkot.
Számológép? Ceruza?
A vizsgázók magyarból és matematikából egyaránt kitöltenek egy feladatlapot, 45-45 perc alatt, tantárgyanként 50 pontért. Mindkét vizsgalapra kék vagy fekete tollal dolgozhattok, ceruzával csak a rajzokat készíthetitek el - erre figyeljetek, az Eduline által megkérdezett szaktanár felhívta a figyelmet arra, hogy a számolásból csak a tollal végzetteket értékelhetik.
A magyar feladatlaphoz semmilyen segédeszközt nem használhattok, a matematikavizsgához azonban érdemes magatokkal vinnetek rajzeszközöket (vonalzót, körzőt és szögmérőt), zsebszámológépet azonban nem használhattok. A magyar- és a matematikavizsga feladatairól itt és itt írtunk részletesebben.
Könnyebb töri, nehezebb magyar és szinte változatlan matek – nagyjából így foglalhatók össze a 2026-os érettségi eredményei. Magyarból középszinten több mint három százalékponttal csökkent az országos átlag, történelemből viszont csaknem ugyanennyivel nőtt. Matekból és angolból alig változtak az eredmények 2025-höz képest, emelt szinten pedig több tárgynál éppen ellentétes trend rajzolódott ki.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
Nem tette hatékonyabbá a köznevelési rendszert a központosítás, sőt tovább mélyültek a pedagógushiányból, az alulfinanszírozottságból és a túlzott adminisztrációból fakadó problémák – Lannert Judit szerint ez az egyik legfontosabb megállapítása annak az átfogó átvilágításnak, amely a Klebelsberg Központ és a tankerületi rendszer működéséről készült. A jelentést a kormány elfogadta, és ennek alapján döntött a köznevelés irányításának átalakításáról.
Ha a pótfelvételin felvesznek benneteket valamelyik szakra, akkor szeptemberben ti is elkezdhetitek az egyetemet.
Az idei általános felvételiben 3845 hallgatót vettek fel tanári mesterképzésre, 468-cal többet, mint egy évvel korábban.
Átfogó átalakítást jelentett be a köznevelés irányításában a miniszterelnök. A kormány döntése értelmében megváltozik a Klebelsberg Központ szerepe, megszűnik annak középirányítói funkciója, és 2027-től az oktatás irányítása közvetlenül az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumhoz kerül.
2022 őszén több pedagógust is elbocsátottak, miután részt vettek a sztrájkjog korlátozása miatt indult polgári engedetlenségi akciókban. Mások a tiltakozások után maguk döntöttek úgy, hogy elhagyják az állami oktatást.
