Milyen szabályokat kell betartani a szombati központi felvételin?

Milyen segédeszközöket használhattok a feladatlapok kitöltéséhez a szombati középiskolai felvételin? Mennyi időt kaptok a két teszt kitöltésére? Kell-e maszkot viselni? Most minden kérdésetekre választ kaphattok.

  • Bezzeg Hanna

Január 22-én 73 ezer diák ír középiskolai felvételit magyarból és matematikából. Aki ezen a vizsgán nem tud részt venni, az a január 27-i pótidőpontra mehet el. Az a felvételiző, aki igazoltan koronavírus-fertőzött volt, vagy igazoltan hatósági házi karanténba került, esetleg egyéb, "rendkívüli, önhibájukon kívüli, elháríthatatlan" ok miatt nem tudott elmenni az első két vizsgaalkalomra, február 4-én vizsgázhat.

Maszk? Távolságtartás?

Az Oktatási Hivatal nem küldött egységes „járványügyi szabályzatot” a felvételit szervező középiskoláknak, egyedül a távolságtartással kapcsolatban hoztak egységes előírásokat.  Ezek értelmében egy teremben legfeljebb tíz diák vizsgázhat, a padokat pedig úgy kell elhelyezni, hogy legalább másfél méteres távolság legyen az írásbelizők között.

A további szabályokról az iskolaigazgatók döntenek, így érdemes annak az intézménynek a holnapját megnézni, ahol a vizsgát írni fogjátok. A legtöbb iskolában szigorú szabályokat hoztak, a szülők például szinte sehol nem kísérhetik be a gyerekeket az épületbe - ehhez egyébként is védettségi igazolványra lenne szükségük, ellentétben a vizsgázó diákokkal, akik az igazolvány nélkül is beléphetnek az épületbe.

A kötelező maszkviselésről is önállóan dönthetnek az intézmények, a legtöbb iskolában csak a folyosókon és a közösségi terekben kell hordani, de vannak olyan iskolák, ahol szigorúbb a szabályozás, és vizsga közben sem lehet levenni a maszkot.

Számológép? Ceruza?

A vizsgázók magyarból és matematikából egyaránt kitöltenek egy feladatlapot, 45-45 perc alatt, tantárgyanként 50 pontért. Mindkét vizsgalapra kék vagy fekete tollal dolgozhattok, ceruzával csak a rajzokat készíthetitek el - erre figyeljetek, az Eduline által megkérdezett szaktanár felhívta a figyelmet arra, hogy a számolásból csak a tollal végzetteket értékelhetik.

A magyar feladatlaphoz semmilyen segédeszközt nem használhattok, a matematikavizsgához azonban érdemes magatokkal vinnetek rajzeszközöket (vonalzót, körzőt és szögmérőt), zsebszámológépet azonban nem használhattok. A magyar- és a matematikavizsga feladatairól itt és itt írtunk részletesebben.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.