Milyen lesz a középiskolai felvételi magyarból? Mutatjuk a részleteket

Ha idén jelentkeztek középiskolába, mutatjuk, milyen feladatokra számíthattok magyarból szombaton. Megnézhetitek mennyi időtök lesz az írásbelikre, illetve milyen segédeszközöket használhattok majd.

  • Csik V

A középiskolai felvételin egy magyar nyelvi és egy matek feladatlapot kell majd kitöltenetek, amelyre 45-45 percetek lesz. A vizsgák tíz-tíz feladatból állnak és tárgyanként 50 pontot szerezhettek. A feladatokat kék vagy fekete színű tollal kell megoldanotok, a rajzokat pedig ceruzával készíthetitek el.

A feladatlapokat a Nemzeti alaptanterv alapján állítják össze. Alapelv, hogy nem részesítik előnyben egyik jelenleg forgalomban lévő tankönyvcsalád anyagát sem. Illetve azzal is számolnak, hogy az egyes iskolákban a tananyag feldolgozása nem egyforma ütemű, ezért a feladatlapok elsősorban az adott évfolyamot megelőző évfolyamok tematikus anyagára építenek. Az írásbeli felvételi vizsgák nem hagyományos tantárgyi tesztek: azt mérik fel, hogy a középiskolai tanuláshoz szükséges alapvető készségekkel, képességekkel, kompetenciákkal rendelkeztek-e.

Milyen típusú feladatokra számíthattok?

A tíz feladatból álló feladatlap témaköreit itt nézhetitek meg. Tízből kilenc feladat egy-egy részkérdéshez, részképességhez kapcsolódik. A teszt a szövegértési, szövegalkotási, gondolkodási képességeiteket - felismerés, rendezés, tömörítés, következtetés, véleményalkotás-, valamint az íráskészségeteket is felméri. A feladatok szépirodalmi, ismeretterjesztő és köznapi szövegekhez egyaránt kapcsolódhatnak.

A tizedik feladat ettől összetettebb: önállóan kell szöveget írni egy adott témáról, egy adott műfaj keretein belül. A fogalmazásotokban a téma megtartásán és a terjedelmen kívül a helyesírásotokért, a nyelvhelyességért, a szerkesztésért és a stílusért is pontokat adnak.

A matek témaköröket a 9. osztályba jelentkezők számára itt találjátok, a nyolcosztályos gimnáziumba való felvételi témaköreit itt, a hatosztályos gimnáziumba való felvételiét pedig itt nézhetitek meg.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.