Milyen szabályokat kell betartani a szombati központi felvételin?

Milyen segédeszközöket használhattok a feladatlapok kitöltéséhez a szombati középiskolai felvételin? Mennyi időt kaptok a két teszt kitöltésére? Kell-e maszkot viselni? Most minden kérdésetekre választ kaphattok.

  • Bezzeg Hanna

Január 22-én 73 ezer diák ír középiskolai felvételit magyarból és matematikából. Aki ezen a vizsgán nem tud részt venni, az a január 27-i pótidőpontra mehet el. Az a felvételiző, aki igazoltan koronavírus-fertőzött volt, vagy igazoltan hatósági házi karanténba került, esetleg egyéb, "rendkívüli, önhibájukon kívüli, elháríthatatlan" ok miatt nem tudott elmenni az első két vizsgaalkalomra, február 4-én vizsgázhat.

Maszk? Távolságtartás?

Az Oktatási Hivatal nem küldött egységes „járványügyi szabályzatot” a felvételit szervező középiskoláknak, egyedül a távolságtartással kapcsolatban hoztak egységes előírásokat.  Ezek értelmében egy teremben legfeljebb tíz diák vizsgázhat, a padokat pedig úgy kell elhelyezni, hogy legalább másfél méteres távolság legyen az írásbelizők között.

A további szabályokról az iskolaigazgatók döntenek, így érdemes annak az intézménynek a holnapját megnézni, ahol a vizsgát írni fogjátok. A legtöbb iskolában szigorú szabályokat hoztak, a szülők például szinte sehol nem kísérhetik be a gyerekeket az épületbe - ehhez egyébként is védettségi igazolványra lenne szükségük, ellentétben a vizsgázó diákokkal, akik az igazolvány nélkül is beléphetnek az épületbe.

A kötelező maszkviselésről is önállóan dönthetnek az intézmények, a legtöbb iskolában csak a folyosókon és a közösségi terekben kell hordani, de vannak olyan iskolák, ahol szigorúbb a szabályozás, és vizsga közben sem lehet levenni a maszkot.

Számológép? Ceruza?

A vizsgázók magyarból és matematikából egyaránt kitöltenek egy feladatlapot, 45-45 perc alatt, tantárgyanként 50 pontért. Mindkét vizsgalapra kék vagy fekete tollal dolgozhattok, ceruzával csak a rajzokat készíthetitek el - erre figyeljetek, az Eduline által megkérdezett szaktanár felhívta a figyelmet arra, hogy a számolásból csak a tollal végzetteket értékelhetik.

A magyar feladatlaphoz semmilyen segédeszközt nem használhattok, a matematikavizsgához azonban érdemes magatokkal vinnetek rajzeszközöket (vonalzót, körzőt és szögmérőt), zsebszámológépet azonban nem használhattok. A magyar- és a matematikavizsga feladatairól itt és itt írtunk részletesebben.

Hozzászólások

„A naplemente és a csillagos égbolt is lefordítható a fizika nyelvére” – így szeretteti meg diákjaival a természettudományokat a fizika-kémia-biológia tanár

Piros pontokkal, újraírható dolgozatokkal és jól időzített dicséretekkel igyekszik megszerettetni a természettudományokat diákjaival Galyó Tünde. A biológia-kémia szakos pedagógust néhány éve váratlanul kérték fel fizikatanárnak, ő pedig a feladatot nemcsak elvállalta, hanem munka mellett fizikatanári diplomát is szerzett. Szerinte a fizikát, a kémiát és a biológiát nem bemagolni kell, hanem felfedezni – és ehhez sokszor előbb a diákok önbizalmát kell felépíteni, mint a tantárgyi tudását.

Rubovszky Rita: „A végén egészen biztosan nem kapnak több pénzt az egyházi iskolák”

Nem az állami és egyházi iskolák szembeállítása, hanem az oktatási rendszer valódi problémáinak kezelése kell, hogy meghatározza a következő évek oktatáspolitikáját – erről beszélt Rubovszky Rita, aki szerint a társadalmi leszakadás, a gyerekek megváltozott igényei, a pedagógusok túlterheltsége és a finanszírozási rendszer finomhangolása fontosabb kérdések, mint az ideológiai viták.

„Nem válhatnak bűnbakká az SNI-s és BTMN-es gyerekek” – utcára vonulnak az integrált oktatás feltételeiért az érintett szülők

Június 19-én, pénteken országos demonstrációt tartanak Budapesten az integrált oktatás feltételeinek biztosításáért. A szervezők szerint a magyar közoktatás jelenleg nem képes megfelelő támogatást nyújtani sem a sajátos nevelési igényű (SNI), sem a beilleszkedési, tanulási és magatartási nehézséggel (BTMN) élő gyerekeknek, miközben a problémák következményeit a diákok, a szülők és a pedagógusok viselik.

Többször ütötte gyomorszájon diákját az esztergomi ferences iskola prefektusa, a szülők szerint rendszeresek a megalázó büntetések az intézményben

Saját bevallása szerint is elvesztette az önuralmát az esztergomi Szent Antal Ferences Gimnázium és Kollégium egyik prefektusa, amikor egy diák fegyelmezése közben a zuhanyzóba vonszolta a fiút, majd többször gyomorszájon ütötte. A Telex cikke az eset nyomán arról is írt, hogy az intézményben a pedagógiai eszköztár része a megalázó büntetés.