A legfrissebb pályaorientációs tesztet 9 197 nyolcadik osztályos tanuló töltötte ki. Sokan szereznének szakmát és érettségit, viszont csak kevesen mennének gimnáziumba.
A nyolcadikosok túlnyomó többsége (95%) foglalkozott már a továbbtanulás kérdéseivel. Közülük a legtöbben (88%) a szüleikkel beszélgettek erről, 58%-uk osztályfőnöki órán, 54%-uk barátokkal, ismerősökkel beszélgetett a továbbtanulásról - derül ki a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézete (GVI) felmérésből.
A tanulók 36%-a az általános iskola után gimnáziumban szeretne tovább tanulni - ez hat százalékkal kevesebb, mint 2020-ban.
Körülbelül felük szeretne szakmát szerezni: 31%-uk szakgimnáziumban/technikumban, 24%-uk pedig szakképző iskolában tanulna tovább. Viszont 9%-a még nem gondolkozott a továbbtanuláson.
Mi lesz az érettségi után?
Hosszútávon a megkérdezett diákok 31%-a felsőfokú végzettséget, diplomát, 6%-uk doktori végzettséget szeretne szerezni. 34%-uk szakmát és érettségit, 13%-uknak a szakmaszerzés, 6%-uknak pedig az érettségi megszerzése a célja.
A tanulók 1%-a gondolja úgy, hogy legfeljebb a 8 általánost szeretné befejezni, 10%-uk pedig azt válaszolta, hogy még nem tudja, hogy mi az a legmagasabb végzettség, amit szeretne elérni. Egyébként 2014 óta folyamatosan nő azoknak a tanulóknak aránya, akik felsőfokú végzettséget szeretnének, viszont idén ez az arány kicsit csökkent. Ezzel szemben viszont előző évhez képest idén nőtt azok aránya, akik szakmát és érettségit szeretnének szerezni.
Miben a legjobbak?
Legtöbb diák idegen nyelvek tanulásában (33%), számítógép kezelésében, informatikában (30%), csapatsportban (30%), rajzolásban, festésben (29%), illetve emberi kapcsolatok kialakításában, kommunikációban (29%) mondta magát tehetségesnek – derül ki a kutatásból.
Nem is meglepő, hogy a jövőbeli foglalkozásoknál az informatika (21%), a sütés-főzés (21%), a sportolás (20%), a művészeti ágak (20%) a legnépszerűbbek.
Magas fizetés, sok szabadidő és külföld
A magas kereset, a munka melletti sok szabadidő, illetve a külföldi munkavégzés lehetősége inkább a fővárosban élő gyerekek számára tűnik fontosabb szempontnak, míg a kisebb településeken a jó munkatársi kapcsolat, a másokon való segítés, a pontos utasítások alapján történő munkavégzés, valamint a munkanélküliség elkerülése.
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
