A minisztérium szerint az állami fenntartású iskolákban nagyon alacsony azoknak az aránya, akik nem kérték az oltást
Eredményes az oltási kampány az állami fenntartású iskolákban: a 78 ezer pedagógus 94%-a már beoltatta magát, 3% szakorvosi ellenjavallattal, 1 % miniszteri mentesítéssel rendelkezik, további 1% van betegállományban, illetve vár mentesítési kérelme elbírálására, mely napokon belül lezárul
- közölte a minisztérium. Hozzátették, a tanárok fennmaradó 1%-a - akik nem kérték a vakcinát - az oltást követően térhet vissza az iskolába, ezért kérik, hogy "a tanulók védelme érdekében ők is éljenek a lehetőséggel."
Ahogy arról mi is beszámoltunk, december 15-ig kellett beoltatniuk magukat koronavírus ellen az állami iskolákban dolgozóknak, valamint az oltást kötelezővé tevő egyházi, alapítványi, magán- és önkormányzati intézmények pedagógusainak. A szakszervezetek a döntés bejelentése óta folyamatosan azt kérték, hogy a kormány vonja vissza az erről szóló rendeletet, az ugyanis szerintük még súlyosabbá teszi a pedagógushiányt - ez azonban nem történt meg.
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
