Az iskola minden elemében azt sugallja, hogy amit tanít, az egyrészt nem érdekes, másrészt megtanulhatatlan - írja Knausz Imre pedagógiai szakértő.
A Taní-tani főszerkesztője legfrissebb írásában érdekes - megfontolásra alkalmas - kijelentéseket lehet olvasni. A pedagógiai szakértő szerint a modern iskola a diákok jelentős részét elzárja a műveltségtől. Knausz kiemelt jelentőséget tulajdonít az általános iskola felső tagozatának:
„(Az általános iskola felső tagozata) egyfajta motivációs kapuként működik. Majdnem mindenki átjut rajta (elvégzi), de az érdeklődést (pszichológusok kedvéért: az intrinzik motivációt) a többség egy ponton bizonyosan elveszíti, így a tananyag nem válik műveltséggé, elfelejtődik, és a középiskolába már egyrészt nagy tudásbeli hiányosságokkal lépnek be, másrészt azzal a meggyőződéssel, hogy az iskolai tudás alapvetően hülyeség, a világ egészen másról szól”
- fogalmaz, kiemelve, hogy ez komoly probléma, hiszen a műveltség teszi lehetővé, hogy az ember átgondolja helyzetét a világban, és kritikusan viszonyuljon a környezetéhez. Szerinte olyan kompetenciák, mint a kreativitás vagy az együttműködés sem alakulnak ki a műveltség nélkül, ezért fenyegeti a hátrányosabb helyzetű fiatalokat izoláció, manipulálhatóvá és kiszolgáltatottá válás.
A szakértő szerint a rendszeren lehetne változtatni, ha a tananyag „leadásának” kísérlete helyett az érdeklődés felkeltése lenne a fő cél, a politika azonban nem érdekelt a változtatásban. Krausz úgy gondolja, egy demokratikusabb iskolarendszerhez felkészült és elszánt pedagógusokra van szükség, amely nem megy kiemelkedő pedagógusbérek nélkül. A teljes írást itt olvashatjátok el.
Tízből hat magyar egyetem rosszabbul szerepelt, három megtartotta pozícióját, és mindössze egyetlen egyetem tudott előrelépni Quacquarelli Symonds legfrissebb, 2027-es nemzetközi egyetemi rangsorában.
A keddi parlamenti vitában az ellenzék legfőbb kritikája a pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztésével kapcsolatban az volt, hogy a jelenlegi rendszert úgy állítanák le, hogy egyelőre nem látható, pontosan mi lép a helyére. Lannert Judit szerint ugyanakkor már a nyáron széles körű szakmai egyeztetés kezdődik az új modell kidolgozásáról, Müller Anna pedig felszólalásában azt részletezte, milyen szempontok mentén lenne érdemes újragondolni a pedagógusok értékelését.
Mutatjuk, mennyivel emelkedhetnek a pedagógusbérek a tervezett korrekció után.
A doktori képzés első két évében járó, 2016 óta változatlan havi 140 ezer forintos ösztöndíj összege a Doktoranduszok Országos Szövetsége szerint már nem biztosít megfelelő megélhetést a doktoranduszok számára. Ezért a szervezet a doktoranduszi alapösztöndíj jelentős emelését és a nyugdíjjogosultság rendezését kérte Lannert Judittól.
Az emelt szintű érettségik javításának díjazását bírálta keddi parlamenti felszólalásában Müller Anna, a Tisza Párt képviselője. A matematika-kémia tanár szerint miközben az Oktatási Hivatal évről évre nehezen talál elegendő vizsgáztatót az emelt szintű vizsgákhoz, a dolgozatok javításáért járó díjazás továbbra is rendkívül alacsony.
Ha most szóbeliztek magyarból az érettségin, teszteljétek a tudásotokat a magyar költőkből.
Közzétették a „Magyarország jó tanulója, jó sportolója – 2025” pályázat díjazottjainak listáját. Az elismerést azok az általános iskolás diákok nyerhették el, akik a tanulásban és a sportban egyaránt kiemelkedő eredményeket értek el a 2024/2025-ös tanévben.
Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik.
