"Az iskola azt sugallja, hogy amit tanít, az egyrészt nem érdekes, másrészt megtanulhatatlan"

Az iskola minden elemében azt sugallja, hogy amit tanít, az egyrészt nem érdekes, másrészt megtanulhatatlan - írja Knausz Imre pedagógiai szakértő.

  • Bezzeg Hanna

A Taní-tani főszerkesztője legfrissebb írásában érdekes - megfontolásra alkalmas - kijelentéseket lehet olvasni. A pedagógiai szakértő szerint a modern iskola a diákok jelentős részét elzárja a műveltségtől. Knausz kiemelt jelentőséget tulajdonít az általános iskola felső tagozatának:

„(Az általános iskola felső tagozata) egyfajta motivációs kapuként működik. Majdnem mindenki átjut rajta (elvégzi), de az érdeklődést (pszichológusok kedvéért: az intrinzik motivációt) a többség egy ponton bizonyosan elveszíti, így a tananyag nem válik műveltséggé, elfelejtődik, és a középiskolába már egyrészt nagy tudásbeli hiányosságokkal lépnek be, másrészt azzal a meggyőződéssel, hogy az iskolai tudás alapvetően hülyeség, a világ egészen másról szól”

-  fogalmaz, kiemelve, hogy ez komoly probléma, hiszen a műveltség teszi lehetővé, hogy az ember átgondolja helyzetét a világban, és kritikusan viszonyuljon a környezetéhez. Szerinte olyan kompetenciák, mint a kreativitás vagy az együttműködés sem alakulnak ki a műveltség nélkül, ezért fenyegeti a hátrányosabb helyzetű fiatalokat izoláció, manipulálhatóvá és kiszolgáltatottá válás.

A szakértő szerint a rendszeren lehetne változtatni, ha a tananyag „leadásának” kísérlete helyett az érdeklődés felkeltése lenne a fő cél, a politika azonban nem érdekelt a változtatásban. Krausz úgy gondolja, egy demokratikusabb iskolarendszerhez felkészült és elszánt pedagógusokra van szükség, amely nem megy kiemelkedő pedagógusbérek nélkül. A teljes írást itt olvashatjátok el.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.