Az iskola minden elemében azt sugallja, hogy amit tanít, az egyrészt nem érdekes, másrészt megtanulhatatlan - írja Knausz Imre pedagógiai szakértő.
A Taní-tani főszerkesztője legfrissebb írásában érdekes - megfontolásra alkalmas - kijelentéseket lehet olvasni. A pedagógiai szakértő szerint a modern iskola a diákok jelentős részét elzárja a műveltségtől. Knausz kiemelt jelentőséget tulajdonít az általános iskola felső tagozatának:
„(Az általános iskola felső tagozata) egyfajta motivációs kapuként működik. Majdnem mindenki átjut rajta (elvégzi), de az érdeklődést (pszichológusok kedvéért: az intrinzik motivációt) a többség egy ponton bizonyosan elveszíti, így a tananyag nem válik műveltséggé, elfelejtődik, és a középiskolába már egyrészt nagy tudásbeli hiányosságokkal lépnek be, másrészt azzal a meggyőződéssel, hogy az iskolai tudás alapvetően hülyeség, a világ egészen másról szól”
- fogalmaz, kiemelve, hogy ez komoly probléma, hiszen a műveltség teszi lehetővé, hogy az ember átgondolja helyzetét a világban, és kritikusan viszonyuljon a környezetéhez. Szerinte olyan kompetenciák, mint a kreativitás vagy az együttműködés sem alakulnak ki a műveltség nélkül, ezért fenyegeti a hátrányosabb helyzetű fiatalokat izoláció, manipulálhatóvá és kiszolgáltatottá válás.
A szakértő szerint a rendszeren lehetne változtatni, ha a tananyag „leadásának” kísérlete helyett az érdeklődés felkeltése lenne a fő cél, a politika azonban nem érdekelt a változtatásban. Krausz úgy gondolja, egy demokratikusabb iskolarendszerhez felkészült és elszánt pedagógusokra van szükség, amely nem megy kiemelkedő pedagógusbérek nélkül. A teljes írást itt olvashatjátok el.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
