2021 mozgalmas év volt. A járvány miatt hónapokra bezártak a középiskolák és az egyetemek, de az óvodások és az általános iskolások is hetekig otthon voltak. Lement a második felemás érettségi szezon, nyáron egy tucat egyetem vált alapítványivá, decemberben pedig az is kiderült, hogy néhány hét múlva sztrájkolnak a tanárok. Ezekről mind írtunk az Eduline-on, a kedvenc 2021-es cikkeink azonban mégsem ezekről az eseményekről szólnak. Hanem olyan emberekről, akik állami gondozott vagy mélyszegénységben élő gyerekeknek segítenek.
Ózdon mutatták meg, hogyan lehet zenével segíteni a rossz körülmények között élő roma gyerekeknek
Júliusban mutattuk be a Common Vibe önkénteseinek munkáját. Az egyesület különleges zenei programot indított Ózdon, a hátrányos helyzetű, roma tizenévesek profi zenészekkel gyakorolhatnak és alkothatnak, mindennapjaikat mentorok kísérik, akik azoknak a problémáknak a legyűréséhez is segítséget adnak, amelyekkel az ország egyik legszegényebb vidékén sok gyerek küzd.
A Common Vibe önkéntesei évek óta dolgoznak együtt a Várkonyi Csibészek tagjaival. A zenekar 2017-ben vált ismertté, amikor feldolgozták a Bajdázó együttes Lekapcsolom a villanyt a fejemben című dalát. Van, aki szerint a Várkonyi Csibészek az ország legismertebb gyerekzenekara. Cikkünket itt olvashatjátok el.
Akik Borsod egyik legrosszabb hírű telepén adnak esélyt a mélyszegénységben élő gyerekeknek
Júniusban írtunk az InDaHouse Egyesület munkájáról, amely önkénteseivel évek óta szervez fejlesztő foglalkozásokat mélyszegénységben élő borsodi gyerekeknek. Tavaly új programot indítottak, Fügödön, Encs romatelepén egyéni, iskolaelőkészítő foglalkozásokat tartanak óvodásoknak, hogy ne ledolgozhatatlan hátrányokkal induljanak elsősként. Cikkünket itt olvashatjátok el.
„Azt mondta, innen is képes leszek felállni”: traumáikkal is meg kell küzdeniük az állami gondozott gyerekeknek
Október 7-én, az állami gondoskodásban élő gyerekek napján az SOS Gyermekfalvak munkatársaival arról beszélgettünk, milyen iskolai problémákkal küzdenek a nevelőszülőknél, lakásotthonban vagy gyermekotthonban élő tizenévesek. Sokszor az amúgy is ezer sebből vérző oktatási rendszer nem tudja megadni azt a figyelmet, amire szükségük lenne, pedig a kaotikus családi háttér, a traumatizált gyerekkor, a tanulási nehézségek és az állami gondozottak „stigmája” is hátráltatja őket abban, hogy szakmát szerezzenek, leérettségizzenek vagy továbbtanuljanak. Cikkünket itt olvashatjátok el.
A teljesítményértékelési rendszer kivezetéséről és egy új, az óvodapedagógusok szakmai fejlődésére épülő értékelés tervéről is beszélt Kereki Judit kora gyermekkori jóllétért felelős államtitkár a XXVIII. Országos Közoktatási és Szakképzési Szakértői Konferencián.
Felháborodást váltott ki az óvodapedagógusok körében, hogy az OviKRÉTA felületén megjelent egy gyerekenként 229 kérdésből álló fejlődési kérdőív. Egy 22 fős óvodai csoport esetében ez több mint ötezer kérdés megválaszolását jelentette volna. A Magyar Óvodapedagógiai Egyesület azonban lapunk megkeresésére közölte: egy nem végleges munkaanyag vált láthatóvá a rendszerben, amelyet azóta inaktiváltak.
Az oktatási miniszter közösségi oldalán kifejtette, hogy az óvodáknak kiküldött kérdőívet Rétvári államtitkársága idején is használták.
Hogyan kell helyesen írni, hogy faszszopó? Milyen nyelvtani szabályt alkalmazunk, ha azt írjuk le, hogy „kapd be”? Szabó Dániel, vagy ahogyan sokan ismerik a közösségi médiában, Híresember elmagyarázza.
Hat év után ismét az óvodákhoz kerülhet az iskolaérettségi döntés, az Oktatási Hivatal pedig kikerülhet az eljárásból. A 2020 óta sokat kritizált rendszer átalakításáról most elkészült a törvénytervezet, amely már a konkrét szabályokat is tartalmazza: kiderült, kik dönthetnének az iskolakezdés halasztásáról, milyen határidőket kellene betartani, és mi történne, ha a szülő és az óvodapedagógus nem értene egyet.
Már az adventi időszak kezdete előtt elindul az ünnepi szezon a fővárosban.
