Ők voltak azok, akik 2021-ben esélyt adtak azoknak a mélyszegénységben élő gyerekeknek
2021 mozgalmas év volt. A járvány miatt hónapokra bezártak a középiskolák és az egyetemek, de az óvodások és az általános iskolások is hetekig otthon voltak. Lement a második felemás érettségi szezon, nyáron egy tucat egyetem vált alapítványivá, decemberben pedig az is kiderült, hogy néhány hét múlva sztrájkolnak a tanárok. Ezekről mind írtunk az Eduline-on, a kedvenc 2021-es cikkeink azonban mégsem ezekről az eseményekről szólnak. Hanem olyan emberekről, akik állami gondozott vagy mélyszegénységben élő gyerekeknek segítenek.
Szabó Fruzsina
Ózdon mutatták meg, hogyan lehet zenével segíteni a rossz körülmények között élő roma gyerekeknek
Júliusban mutattuk be a Common Vibe önkénteseinek munkáját. Az egyesület különleges zenei programot indított Ózdon, a hátrányos helyzetű, roma tizenévesek profi zenészekkel gyakorolhatnak és alkothatnak, mindennapjaikat mentorok kísérik, akik azoknak a problémáknak a legyűréséhez is segítséget adnak, amelyekkel az ország egyik legszegényebb vidékén sok gyerek küzd.
A Common Vibe önkéntesei évek óta dolgoznak együtt a Várkonyi Csibészek tagjaival. A zenekar 2017-ben vált ismertté, amikor feldolgozták a Bajdázó együttes Lekapcsolom a villanyt a fejemben című dalát. Van, aki szerint a Várkonyi Csibészek az ország legismertebb gyerekzenekara. Cikkünket itt olvashatjátok el.
Akik Borsod egyik legrosszabb hírű telepén adnak esélyt a mélyszegénységben élő gyerekeknek
Júniusban írtunk az InDaHouse Egyesület munkájáról, amely önkénteseivel évek óta szervez fejlesztő foglalkozásokat mélyszegénységben élő borsodi gyerekeknek. Tavaly új programot indítottak, Fügödön, Encs romatelepén egyéni, iskolaelőkészítő foglalkozásokat tartanak óvodásoknak, hogy ne ledolgozhatatlan hátrányokkal induljanak elsősként. Cikkünket itt olvashatjátok el.
„Azt mondta, innen is képes leszek felállni”: traumáikkal is meg kell küzdeniük az állami gondozott gyerekeknek
Október 7-én, az állami gondoskodásban élő gyerekek napján az SOS Gyermekfalvak munkatársaival arról beszélgettünk, milyen iskolai problémákkal küzdenek a nevelőszülőknél, lakásotthonban vagy gyermekotthonban élő tizenévesek. Sokszor az amúgy is ezer sebből vérző oktatási rendszer nem tudja megadni azt a figyelmet, amire szükségük lenne, pedig a kaotikus családi háttér, a traumatizált gyerekkor, a tanulási nehézségek és az állami gondozottak „stigmája” is hátráltatja őket abban, hogy szakmát szerezzenek, leérettségizzenek vagy továbbtanuljanak. Cikkünket itt olvashatjátok el.
„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
A Történelemtanárok Egylete (TTE) szerint az oktatás szinte minden területén változtatni kell. Ennek megvalósításához azonban meghatározóan fontos az előzetes szakmai és társadalmi vita.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
