„Egyértelmű, hogy a januárra és márciusra bejelentett pedagógussztrájk a baloldal kampányakciója” – így reagált az Emberi Erőforrások Minisztériuma arra, hogy a Pedagógusok Szakszervezete és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerdán úgy döntött, hogy január 31-én kétórás figyelmeztető sztrájkot tartanak, ha pedig szükséges, március 16-án is sztrájkolni fognak.
A tárca szerint a két szakszervezet most úgy hirdet sztrájkot, hogy „az átfogó pedagógus béremelési program után januárban újabb 10%-os pedagógusbéremelés lép életbe, amelyet 2023-ban újabb béremelés követ”.
„A szakszervezetek vezetői a januári béremelés elhalasztását kérték és visszautasították a kormány 200 ezer forintos cafetéria ajánlatát is, ebből is látszik, hogy nem a megegyezés a céljuk, hanem a hangulatkeltés és a baloldal politikai kampányának támogatása. A szakszervezetek ugyancsak következetlenek a pedagógusok oltásával kapcsolatban, pár hónapra még követelték, hogy az iskolai oktatás feltétele legyen minden pedagógus beoltása, most pedig elutasítják az oltást” – áll a minisztérium közleményében.
A két szakszervezet az elmúlt napokban több sajtótájékoztatón kijelentette: azt szeretnék, hogy a kormány tartsa be eredeti ígéretét, és a folyamatosan növekvő mindenkori minimálbért vegye figyelembe a pedagógus végzettségű foglalkoztatottak fizetésének kiszámításakor. Hozzátették: a kormány a 2014-es 101 500 forintos minimálbérrel mint vetítési alappal fagyasztotta be a fizetéseket, a 10 százalékos bérpótlékról szóló rendelkezés nem javít a helyzetükön, sőt további feszültséget okoz: januártól egy 17 éves fiatal, akinek szakmunkásvizsgája van, ugyanannyit fog keresni, mint egy 14 éve pályán lévő tanítónő, óvónő.
Mi számít még elégséges szolgáltatásnak?
A PSZ és a PDSZ már szerda este beszélt arról, hogy nem sikerült megállapodni a még elégséges szolgáltatásokról sem, ezért bírósághoz fordulnak. „Kompromisszumos megoldásként azt kértük, hogy tankerületenként vagy munkáltatónként legyen egy felügyeletre kijelölt hely, de ez sem volt elég, azt akarják, hogy a sztrájk alatt tanítás legyen. Ezt a jogvitát végig kell vinni a bíróságon, de már vannak végzéseink, amelyek egyértelműen kimondják, hogy a tanítás nem tartozik a még elégséges szolgáltatás körébe” – mondta szerdán Nagy Erzsébet, a PDSZ országos választmányának tagja.
A minisztérium most azt közölte, nem tudják elfogadni azt a javaslatot, hogy az esetleges sztrájk esetén tankerületenként egy helyszínen legyen gyermekfelügyelet, „hiszen járványügyi szempontból kifejezetten aggályos sok, különböző iskolába járó gyermek egy helyen történő összezsúfolása". Szerintük a tanuláshoz való jog olyan alapjog, amelynek komoly sérelmével járna a tanítás teljes felfüggesztése, ráadásul a járvány miatt eleve sokat hiányoztak a gyerekek az iskolából. A minisztérium szerint "a pedagógussztrájk miatt egy újabb tanítás nélküli időszak a gyerekekre és a szülőkre is további, indokolatlan terhet róna”.
A szakszervezetek ezzel szemben úgy vélik, az egyre súlyosabb tanárhiányt egyre több szülő és diák érzi a saját bőrén, ezért a családok támogatását is kérték. "Az oltatlan kollégák fizetés nélküli szabadságra küldésével még inkább ott tartunk, hogy már nemcsak az a kérdés, hogy ki tanítja az iskokában az egyik vagy másik tartárgyat, hanem hogy egyáltalán ki vigyáz a gyerekekre az óvodákban és iskolákban” – írják a Facebookon.
Miután tárgyalt a magyar kormánnyal, Ursula von der Leyen többek között azt is bejelentette, hogy a magyar egyetemisták ismét részt vehetnek az Erasmusban a következő tanévtől.
Még mintegy három hét van hátra a 2025/2026-os tanévből, de már most sok iskolában 30-33 fokos tantermekben írják az utolsó témazárókat a diákok. A szellőztetés, a sötétítő, és a kereszthuzat a helyzeten nem sokat segít, klíma a visszajelzések alapján csak kevés helyen van. Ráadásul jogszabályok nem foglalkoznak azzal, hogy legfeljebb hány fok lehet a tanteremben.
Fontos kérdésre válaszolunk.
A miniszterelnök szerint ez nem azt jelenti, hogy a hazai, modellváltott felsőoktatási intézmények állami gyámság alá kerülnek.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
Nem tervez a kormány kistelepülési iskolabezárásokat – erről beszélt Lannert Judit kedden az Országgyűlésben. A miniszter ugyanakkor arról is beszélt, hogy a demográfiai helyzet miatt hosszú távon át kell gondolni az iskolarendszer fenntarthatóságát. Szerinte vannak olyan járások Magyarországon, ahol évente már száz alatt van a megszülető gyerekek száma.
Az idei évben közel 450 iskolaigazgatói megbízás jár le, a következő hetekben pedig döntések születnek arról, kik vezetik majd ezeket az intézményeket szeptembertől.
