"Baloldali kampányakció" - így reagált a minisztérium a pedagógussztrájk tervére

„Egyértelmű, hogy a januárra és márciusra bejelentett pedagógussztrájk a baloldal kampányakciója” – így reagált az Emberi Erőforrások Minisztériuma arra, hogy a Pedagógusok Szakszervezete és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerdán úgy döntött, hogy január 31-én kétórás figyelmeztető sztrájkot tartanak, ha pedig szükséges, március 16-án is sztrájkolni fognak.

  • Eduline

A tárca szerint a két szakszervezet most úgy hirdet sztrájkot, hogy „az átfogó pedagógus béremelési program után januárban újabb 10%-os pedagógusbéremelés lép életbe, amelyet 2023-ban újabb béremelés követ”.

„A szakszervezetek vezetői a januári béremelés elhalasztását kérték és visszautasították a kormány 200 ezer forintos cafetéria ajánlatát is, ebből is látszik, hogy nem a megegyezés a céljuk, hanem a hangulatkeltés és a baloldal politikai kampányának támogatása. A szakszervezetek ugyancsak következetlenek a pedagógusok oltásával kapcsolatban, pár hónapra még követelték, hogy az iskolai oktatás feltétele legyen minden pedagógus beoltása, most pedig elutasítják az oltást” – áll a minisztérium közleményében.

A két szakszervezet az elmúlt napokban több sajtótájékoztatón kijelentette: azt szeretnék, hogy a kormány tartsa be eredeti ígéretét, és a folyamatosan növekvő mindenkori minimálbért vegye figyelembe a pedagógus végzettségű foglalkoztatottak fizetésének kiszámításakor. Hozzátették: a kormány a 2014-es 101 500 forintos minimálbérrel mint vetítési alappal fagyasztotta be a fizetéseket, a 10 százalékos bérpótlékról szóló rendelkezés nem javít a helyzetükön, sőt további feszültséget okoz: januártól egy 17 éves fiatal, akinek szakmunkásvizsgája van, ugyanannyit fog keresni, mint egy 14 éve pályán lévő tanítónő, óvónő.

Mi számít még elégséges szolgáltatásnak?

A PSZ és a PDSZ már szerda este beszélt arról, hogy nem sikerült megállapodni a még elégséges szolgáltatásokról sem, ezért bírósághoz fordulnak. „Kompromisszumos megoldásként azt kértük, hogy tankerületenként vagy munkáltatónként legyen egy felügyeletre kijelölt hely, de ez sem volt elég, azt akarják, hogy a sztrájk alatt tanítás legyen. Ezt a jogvitát végig kell vinni a bíróságon, de már vannak végzéseink, amelyek egyértelműen kimondják, hogy a tanítás nem tartozik a még elégséges szolgáltatás körébe” – mondta szerdán Nagy Erzsébet, a PDSZ országos választmányának tagja.

A minisztérium most azt közölte, nem tudják elfogadni azt a javaslatot, hogy az esetleges sztrájk esetén tankerületenként egy helyszínen legyen gyermekfelügyelet, „hiszen járványügyi szempontból kifejezetten aggályos sok, különböző iskolába járó gyermek egy helyen történő összezsúfolása". Szerintük a tanuláshoz való jog olyan alapjog, amelynek komoly sérelmével járna a tanítás teljes felfüggesztése, ráadásul a járvány miatt eleve sokat hiányoztak a gyerekek az iskolából. A minisztérium szerint "a pedagógussztrájk miatt egy újabb tanítás nélküli időszak a gyerekekre és a szülőkre is további, indokolatlan terhet róna”.

A szakszervezetek ezzel szemben úgy vélik, az egyre súlyosabb tanárhiányt egyre több szülő és diák érzi a saját bőrén, ezért a családok támogatását is kérték. "Az oltatlan kollégák fizetés nélküli szabadságra küldésével még inkább ott tartunk, hogy már nemcsak az a kérdés, hogy ki tanítja az iskokában az egyik vagy másik tartárgyat, hanem hogy egyáltalán ki vigyáz a gyerekekre az óvodákban és iskolákban” – írják a Facebookon.

Hozzászólások

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.