„Egyértelmű, hogy a januárra és márciusra bejelentett pedagógussztrájk a baloldal kampányakciója” – így reagált az Emberi Erőforrások Minisztériuma arra, hogy a Pedagógusok Szakszervezete és a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete szerdán úgy döntött, hogy január 31-én kétórás figyelmeztető sztrájkot tartanak, ha pedig szükséges, március 16-án is sztrájkolni fognak.
A tárca szerint a két szakszervezet most úgy hirdet sztrájkot, hogy „az átfogó pedagógus béremelési program után januárban újabb 10%-os pedagógusbéremelés lép életbe, amelyet 2023-ban újabb béremelés követ”.
„A szakszervezetek vezetői a januári béremelés elhalasztását kérték és visszautasították a kormány 200 ezer forintos cafetéria ajánlatát is, ebből is látszik, hogy nem a megegyezés a céljuk, hanem a hangulatkeltés és a baloldal politikai kampányának támogatása. A szakszervezetek ugyancsak következetlenek a pedagógusok oltásával kapcsolatban, pár hónapra még követelték, hogy az iskolai oktatás feltétele legyen minden pedagógus beoltása, most pedig elutasítják az oltást” – áll a minisztérium közleményében.
A két szakszervezet az elmúlt napokban több sajtótájékoztatón kijelentette: azt szeretnék, hogy a kormány tartsa be eredeti ígéretét, és a folyamatosan növekvő mindenkori minimálbért vegye figyelembe a pedagógus végzettségű foglalkoztatottak fizetésének kiszámításakor. Hozzátették: a kormány a 2014-es 101 500 forintos minimálbérrel mint vetítési alappal fagyasztotta be a fizetéseket, a 10 százalékos bérpótlékról szóló rendelkezés nem javít a helyzetükön, sőt további feszültséget okoz: januártól egy 17 éves fiatal, akinek szakmunkásvizsgája van, ugyanannyit fog keresni, mint egy 14 éve pályán lévő tanítónő, óvónő.
Mi számít még elégséges szolgáltatásnak?
A PSZ és a PDSZ már szerda este beszélt arról, hogy nem sikerült megállapodni a még elégséges szolgáltatásokról sem, ezért bírósághoz fordulnak. „Kompromisszumos megoldásként azt kértük, hogy tankerületenként vagy munkáltatónként legyen egy felügyeletre kijelölt hely, de ez sem volt elég, azt akarják, hogy a sztrájk alatt tanítás legyen. Ezt a jogvitát végig kell vinni a bíróságon, de már vannak végzéseink, amelyek egyértelműen kimondják, hogy a tanítás nem tartozik a még elégséges szolgáltatás körébe” – mondta szerdán Nagy Erzsébet, a PDSZ országos választmányának tagja.
A minisztérium most azt közölte, nem tudják elfogadni azt a javaslatot, hogy az esetleges sztrájk esetén tankerületenként egy helyszínen legyen gyermekfelügyelet, „hiszen járványügyi szempontból kifejezetten aggályos sok, különböző iskolába járó gyermek egy helyen történő összezsúfolása". Szerintük a tanuláshoz való jog olyan alapjog, amelynek komoly sérelmével járna a tanítás teljes felfüggesztése, ráadásul a járvány miatt eleve sokat hiányoztak a gyerekek az iskolából. A minisztérium szerint "a pedagógussztrájk miatt egy újabb tanítás nélküli időszak a gyerekekre és a szülőkre is további, indokolatlan terhet róna”.
A szakszervezetek ezzel szemben úgy vélik, az egyre súlyosabb tanárhiányt egyre több szülő és diák érzi a saját bőrén, ezért a családok támogatását is kérték. "Az oltatlan kollégák fizetés nélküli szabadságra küldésével még inkább ott tartunk, hogy már nemcsak az a kérdés, hogy ki tanítja az iskokában az egyik vagy másik tartárgyat, hanem hogy egyáltalán ki vigyáz a gyerekekre az óvodákban és iskolákban” – írják a Facebookon.
Kitört a vakáció, elkezdődött a több mint két hónapos nyári szünet, ami a pihenés mellett arra is jó lehet, hogy elővegyétek a következő tanév kötelező olvasmányait. Mutatjuk, mely műveket kérik az általános iskolák évfolyamain.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
Újabb diákok fejezték be általános iskolai tanulmányaikat a miskolci Dr. Ámbédkar Iskolában, amely olyan fiataloknak kínál második esélyt, akik korábban lemorzsolódtak az oktatásból vagy végzettség nélkül hagyták el az iskolarendszert.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Ugyanannyi érettségi szünetet kapjanak a technikumban érettségiző diákok, mint a gimnazisták, hogy az írásbeli és a szóbeli között ne kelljen szakmai órákra járniuk, és akár szakmai vizsga nélkül is kaphassanak érettségi bizonyítványt.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
