Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
December 15-ig, azaz máig kell beoltatniuk magukat az állami iskolában tanító tanároknak, valamint az oltást kötelezővé tevő egyházi, alapítványi, magán- és önkormányzati intézmények pedagógusainak. A szakszervezetek attól tartanak, januártól nem lesz, aki tanítson.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, minden állami iskolában megkapták a dolgozók azt a tájékoztatót, amely alapján december 15-ig kötelesek beoltatni magukat koronavírus ellen. Aki ennek a felszólításnak nem tesz eleget, azt december 30-tól fizetés nélküli szabadságra küldik. Ilyenkor nem csak fizetést nem kapnak a pedagógusok, de a TB-jüket sem állja az iskola fenntartója, vagyis maguknak kell fizetniük az egészségügyi szolgáltatási járulékot.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) szerint az iskolákban majdnem 90 százalékos az átoltottság, szerintük nem okoz majd működési gondokat a szigorítás, "az oktatás zavartalanságát az veszélyezteti, ha megbetegednek a tanárok". A szakmai szervezetek szerint ennél nagyobb a baj, az átoltottság ugyanis régiónként eltérő, van, ahol mindössze 50-60 százalékos.
Nem lesz, aki tanítson?
A Nemzeti Pedagógus Kar felmérése szerint 1500 intézmény ötezer pedagógusa nincs beoltva, és közülük háromezren a jövőben sem tervezik beadatni az oltást. A Pedagógusok Szakszervezetéhez (PSZ) eljutott információk öt Borsod-Abaúj-Zemplén megyei iskolában például összesen 62-en döntöttek úgy, hogy inkább elhagyják a pályát.
A szerencsésebbek talán mégis a pályán maradhatnak, az egyházi és magánfenntartók ugyanis maguk dönthetik el, kötelezővé teszik-e az oltást. A fizetés nélküli szabadság pedig jogi akadályokat gördíthet az újonnan felvettek elé, ugyanis a szabály szerint a fizetés nélküli szabadságra küldött tanárokat azonnal vissza kell venni, ha mégis beoltatják magukat. Vajon milyen szerződéssel lehet ebben az esetben felvenni valakit?
„Óriási baj van”, mert már nemcsak azt nem tudják, ki fogja tartani a különböző tárgyakat, hanem azt sem, ki fog vigyázni a gyerekekre. Ennek nemcsak a kötelezővé tett oltás az oka, hanem az, hogy alig vannak pályakezdők - mondta Nagy Erzsébet, Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) országos választmányának tagja hétfőn. Hozzátette, fogalmuk sincs, hogyan oldják majd meg a tankerületek azoknak a helyettesítését, akiket január 3-tól fizetés nélküli szabadságra küldenek a koronavírus elleni oltás visszautasítása miatt.
A szakszervezetek sztrájkbizottsága ezen a héten folytatja a tárgyalásokat az Emberi Erőforrások Minisztériumában. A PDSZ nem érti, miért nem fogadják el azoknak az igazolását, akik jó ideig védettek lesznek, mert nemrég estek át a betegségen. Az oltatlan pedagógusok esetében inkább teszteléssel kellene harcolni a fertőzés terjedése ellen.
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A Szegedi Törvényszék megsemmisítette a kormányhivatal elutasító határozatát, amely megakadályozta, hogy alapítványi fenntartásban induljon újra a 2024-ben bezárt intézmény. Az iskola a tervek szerint a 2027/2028-as tanévben nyithatja meg ismét a kapuit.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.
A szervezet szerint a döntés a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok folyamatban lévő pereiben is fontos szerepet játszhat.
„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Az elkövető egy 17 éves fiú, aki tettét azzal indokolta, hogy az iskolába járó fiatalok korábban gúnyolták őt, ezért haragudott rájuk.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).