Ma jár le a tanárok kötelező oltásának határideje

December 15-ig, azaz máig kell beoltatniuk magukat az állami iskolában tanító tanároknak, valamint az oltást kötelezővé tevő egyházi, alapítványi, magán- és önkormányzati intézmények pedagógusainak. A szakszervezetek attól tartanak, januártól nem lesz, aki tanítson.

  • Eduline

Ahogy arról korábban beszámoltunk, minden állami iskolában megkapták a dolgozók azt a tájékoztatót, amely alapján december 15-ig kötelesek beoltatni magukat koronavírus ellen. Aki ennek a felszólításnak nem tesz eleget, azt december 30-tól fizetés nélküli szabadságra küldik. Ilyenkor nem csak fizetést nem kapnak a pedagógusok, de a TB-jüket sem állja az iskola fenntartója, vagyis maguknak kell fizetniük az egészségügyi szolgáltatási járulékot.

Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) szerint az iskolákban majdnem 90 százalékos az átoltottság, szerintük nem okoz majd működési gondokat a szigorítás, "az oktatás zavartalanságát az veszélyezteti, ha megbetegednek a tanárok". A szakmai szervezetek szerint ennél nagyobb a baj, az átoltottság ugyanis régiónként eltérő, van, ahol mindössze 50-60 százalékos.

Nem lesz, aki tanítson?

A Nemzeti Pedagógus Kar felmérése szerint 1500 intézmény ötezer pedagógusa nincs beoltva, és közülük háromezren a jövőben sem tervezik beadatni az oltást. A Pedagógusok Szakszervezetéhez (PSZ) eljutott információk öt Borsod-Abaúj-Zemplén megyei iskolában például összesen 62-en döntöttek úgy, hogy inkább elhagyják a pályát.

A szerencsésebbek talán mégis a pályán maradhatnak, az egyházi és magánfenntartók ugyanis maguk dönthetik el, kötelezővé teszik-e az oltást. A fizetés nélküli szabadság pedig jogi akadályokat gördíthet az újonnan felvettek elé, ugyanis a szabály szerint a fizetés nélküli szabadságra küldött tanárokat azonnal vissza kell venni, ha mégis beoltatják magukat. Vajon milyen szerződéssel lehet ebben az esetben felvenni valakit?

„Óriási baj van”, mert már nemcsak azt nem tudják, ki fogja tartani a különböző tárgyakat, hanem azt sem, ki fog vigyázni a gyerekekre. Ennek nemcsak a kötelezővé tett oltás az oka, hanem az, hogy alig vannak pályakezdők - mondta Nagy Erzsébet, Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) országos választmányának tagja hétfőn. Hozzátette, fogalmuk sincs, hogyan oldják majd meg a tankerületek azoknak a helyettesítését, akiket január 3-tól fizetés nélküli szabadságra küldenek a koronavírus elleni oltás visszautasítása miatt.

A szakszervezetek sztrájkbizottsága ezen a héten folytatja a tárgyalásokat az Emberi Erőforrások Minisztériumában. A PDSZ nem érti, miért nem fogadják el azoknak az igazolását, akik jó ideig védettek lesznek, mert nemrég estek át a betegségen. Az oltatlan pedagógusok esetében inkább teszteléssel kellene harcolni a fertőzés terjedése ellen.

Hozzászólások

Pedagógusok, dolgozók a szakképzésről: „Nem diákbarát, nem oktatóbarát, pedagógiailag meg öngól”

Lannert Judit szerint a szakképzés „stabil alapokon áll”, ezt az állítást azonban sorra vitatták a bejegyzése alatt megszólaló pedagógusok és szakemberek, szerintük a rendszer ezer sebből vérzik. A technikumi tanulók túlterheltségét, a duális képzés hiányosságait, a centrumrendszer túlzott központosítását, a bürokratikus terheket és az ösztöndíjrendszer problémáit emelték ki.

Miklós György: „Olyan nagy különbségek vannak egyes iskolák között, hogy még egy 5-ös osztályzat sem mindenhol ugyanazt jelenti”

A Szülői Hang képviselője és Nahalka István oktatáskutató szerint a középiskolai felvételi rendszer, valamint a hat- és nyolcosztályos gimnáziumok körüli vita valójában a magyar közoktatás mélyebb problémáira mutat rá. Úgy vélik, a szelekció addig nem szüntethető meg, amíg jelentős különbségek vannak az iskolák között, és sok család azért próbál jobb hírű intézményt találni gyermekének, mert nem bízik a helyi iskola színvonalában.

Először díjazták azokat az iskolákat, amelyek a legtöbbet tesznek a diákok egészségéért

Tizenegy iskola nyerte el idén először az Egészségtudatos Iskola címet és a vele járó pénzjutalmat. A programot életre hívó szakemberek szerint a fiatalok egészségtudatos szemléletének kialakítása nemcsak a család és az egészségügy, hanem az iskolák felelőssége is, ezért azokat az intézményeket ismerték el, amelyek kiemelt figyelmet fordítanak tanulóik testi, lelki és mentális jóllétére.

„A nyolcosztályos általános iskola olyan, mint az egykulcsos adórendszer: a háttérben a különböző érdekek már rég szétszedték”

Elavult évfolyamrendszer, a középiskolai rendszer kettéhasadása, a gyerek- és felnőttoktatás összemosása – többek között ezek a szakképzési rendszert érintő legnagyobb problémák, állítja Hana György humánökológus, közoktatási vezető. Szerinte fontos lenne, hogy a szakképzési vezetőket is bevonják a minisztériumi konzultációkba, ha a közoktatási rendszer módszeres fejlesztése a cél.

Ideiglenesen katolikus iskola működik a vitnyédi táborban

A vitnyéd-csermajori ingatlan jelenleg oktatási célokat szolgál, ugyanis a Győri Egyházmegye fenntartásában működő kapuvári Páli Szent Vince Katolikus Gimnázium, Általános Iskola és Óvoda használja saját épületének felújítása idején – közölte a vagyonkezelő Széchenyi István Egyetem.