December 15-ig, azaz máig kell beoltatniuk magukat az állami iskolában tanító tanároknak, valamint az oltást kötelezővé tevő egyházi, alapítványi, magán- és önkormányzati intézmények pedagógusainak. A szakszervezetek attól tartanak, januártól nem lesz, aki tanítson.
Ahogy arról korábban beszámoltunk, minden állami iskolában megkapták a dolgozók azt a tájékoztatót, amely alapján december 15-ig kötelesek beoltatni magukat koronavírus ellen. Aki ennek a felszólításnak nem tesz eleget, azt december 30-tól fizetés nélküli szabadságra küldik. Ilyenkor nem csak fizetést nem kapnak a pedagógusok, de a TB-jüket sem állja az iskola fenntartója, vagyis maguknak kell fizetniük az egészségügyi szolgáltatási járulékot.
Az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) szerint az iskolákban majdnem 90 százalékos az átoltottság, szerintük nem okoz majd működési gondokat a szigorítás, "az oktatás zavartalanságát az veszélyezteti, ha megbetegednek a tanárok". A szakmai szervezetek szerint ennél nagyobb a baj, az átoltottság ugyanis régiónként eltérő, van, ahol mindössze 50-60 százalékos.
Nem lesz, aki tanítson?
A Nemzeti Pedagógus Kar felmérése szerint 1500 intézmény ötezer pedagógusa nincs beoltva, és közülük háromezren a jövőben sem tervezik beadatni az oltást. A Pedagógusok Szakszervezetéhez (PSZ) eljutott információk öt Borsod-Abaúj-Zemplén megyei iskolában például összesen 62-en döntöttek úgy, hogy inkább elhagyják a pályát.
A szerencsésebbek talán mégis a pályán maradhatnak, az egyházi és magánfenntartók ugyanis maguk dönthetik el, kötelezővé teszik-e az oltást. A fizetés nélküli szabadság pedig jogi akadályokat gördíthet az újonnan felvettek elé, ugyanis a szabály szerint a fizetés nélküli szabadságra küldött tanárokat azonnal vissza kell venni, ha mégis beoltatják magukat. Vajon milyen szerződéssel lehet ebben az esetben felvenni valakit?
„Óriási baj van”, mert már nemcsak azt nem tudják, ki fogja tartani a különböző tárgyakat, hanem azt sem, ki fog vigyázni a gyerekekre. Ennek nemcsak a kötelezővé tett oltás az oka, hanem az, hogy alig vannak pályakezdők - mondta Nagy Erzsébet, Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) országos választmányának tagja hétfőn. Hozzátette, fogalmuk sincs, hogyan oldják majd meg a tankerületek azoknak a helyettesítését, akiket január 3-tól fizetés nélküli szabadságra küldenek a koronavírus elleni oltás visszautasítása miatt.
A szakszervezetek sztrájkbizottsága ezen a héten folytatja a tárgyalásokat az Emberi Erőforrások Minisztériumában. A PDSZ nem érti, miért nem fogadják el azoknak az igazolását, akik jó ideig védettek lesznek, mert nemrég estek át a betegségen. Az oltatlan pedagógusok esetében inkább teszteléssel kellene harcolni a fertőzés terjedése ellen.
Az elmaradt jubileumi jutalmakról, illetve a NOKS- és egyéb munkakörben dolgozók béremeléséről is egyeztetett a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete Lannert Judittal. A törvénytervezetet hamarosan benyújtják.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
