Azok az óvodások, akik 2022. augusztus 31-ig betöltik a hatodik életévüket, tankötelessé válnak, vagyis szeptemberben iskolába kell menniük. A szülők január 18-ig kérvényezhetik az Oktatási Hivatalnál a plusz egy év óvodát, vagyis az iskolakezdés halasztását. Aki lekési ezt a határidőt, annak a gyermeke 2022 őszén mindenképpen elkezdi az iskolát.
„Aki lekési a január 18-as határidőt, annál a gyereknek iskolába kell menni, nincs lehetőség későbbi kérvényezésre. Még akkor is ez a helyzet, ha esetleg a gyermek bármilyen okból a szakszolgálatra kerülne, még ha a szakértő állapítaná meg, hogy a gyermek nem iskolaérett, akkor is iskolába kell mennie” – hívja fel a figyelmet a Szülői Hang Közösség.
Ez egyben azt is jelenti, hogy ha egy szülő kérelmezte az Oktatási Hivatalnál, hogy a gyermeke még egy évig óvodás maradhasson, és erre engedélyt kap, utólag nem dönthet úgy, hogy mégis beíratja őt az általános iskolába. Ebben az esetben csak 2023 szeptemberében kezdheti meg a gyerek az iskolát.
„Az egyedüli, amit megtehetsz, ha bizonytalan vagy, hogy a kérelembe kifejezetten beleírod, hogy szeretnéd, ha a gyermeket a szakszolgálat megvizsgálná. Ha az OH ezt méltányolja (bár erre nincs garancia), akkor a szakszolgálaton a szakemberrel megbeszélheted, hogy mi lenne a legjobb. A szakszolgálatok nagy többségében nagyon készségesek, de azt is tudni kell, hogy vannak szigorúbb szakszolgálatok és munkatársak, ahol kevésbé nyitottak, és nem tudod befolyásolni, hogy kihez kerülsz” – írja a Szülői Hang.
Tavaly egyébként az iskolakezdés halasztására vonatkozó kérelmek 95 százalékát elfogadták.
Idén jóval nagyobb a verseny a gyógypedagógiai alapszakokon, mint egy évvel ezelőtt. Bár a gyógypedagógiai képzések férőhelyszáma nem ismert, az első helyes jelentkezők száma közel húsz százalékkal nőtt, ami több egyetemen is magasabb ponthatárokat eredményezhet.
Az Országgyűlés alelnöke megköszönte a KDNP-s Juhász Hajnalkának, hogy bocsánatot kért a gyermekvédelemben történtekért, de elmondta: a hátrányos helyzetű gyerekeket cserben hagyta az előző kormány. "Nem árulok el nagy titkot: egy szegény, de szerető nagy családban nőttem fel nyolc testvérem mellett. Pontosan tudtam, milyen úgy várni a tanévkezdést, hogy nincs pénz füzetre vagy írószerekre" - kezdte hozzászólását.
Gyerekfelügyeletet, étkeztetést és az érettségizők felkészítését is biztosítani kellene sztrájk idején a köznevelési törvény módosítását célzó javaslat szerint. A tervezet ugyan a pedagógusok sztrájkjogát korlátozó akadályok megszüntetését ígéri, de részletesen meghatározza azt is, milyen feltételek mellett lehetne munkabeszüntetést tartani.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját tartották kedden a parlamentben. Bár az előterjesztéshez egyetlen módosító javaslat sem érkezett, a vitában így is ütköztek az álláspontok. A kormánypárt továbbra amellett érvelt, hogy a felfüggesztéssel a túlzott adminisztrációs terhek szűnnek meg, az ellenzék az alternatíva hiányát hangsúlyozta.
Létezhetnek elitiskolák, és a speciális programokkal, emelt osztályokkal sincs baj, de az iskolarendszernek máshogy kell működnie – érvel Halácsy Péter, a Budapest School alapítója.
A korai szelekció helyett ideje volna a fejlődéslélektani szakaszokhoz igazítani az iskolarendszert.
Egységes, nemzetközi szabályozást sürget a mesterséges intelligencia használatára António Guterres ENSZ-főtitkár. Szerinte a technológia fejlődése már gyorsabb, mint ahogyan azt a jogalkotás követni tudná, ezért különösen a gyerekek védelme érdekében lenne szükség összehangolt globális fellépésre.
A pedagógusok teljesítményértékelésének felfüggesztéséről szóló törvényjavaslat záróvitáját július 7-én, kedden tartották a parlamentben. Müller Anna tiszás képviselő szerint több mint száz óra pluszmunkát okozott a tanároknak a rendszer.
