Plusz egy év óvoda: be kell tartani a január 18-i határidőt, utólag már nem lehet kérelmezni a halasztást

Azok az óvodások, akik 2022. augusztus 31-ig betöltik a hatodik életévüket, tankötelessé válnak, vagyis szeptemberben iskolába kell menniük. A szülők január 18-ig kérvényezhetik az Oktatási Hivatalnál a plusz egy év óvodát, vagyis az iskolakezdés halasztását. Aki lekési ezt a határidőt, annak a gyermeke 2022 őszén mindenképpen elkezdi az iskolát.

  • Eduline

„Aki lekési a január 18-as határidőt, annál a gyereknek iskolába kell menni, nincs lehetőség későbbi kérvényezésre. Még akkor is ez a helyzet, ha esetleg a gyermek bármilyen okból a szakszolgálatra kerülne, még ha a szakértő állapítaná meg, hogy a gyermek nem iskolaérett, akkor is iskolába kell mennie” – hívja fel a figyelmet a Szülői Hang Közösség

Ez egyben azt is jelenti, hogy ha egy szülő kérelmezte az Oktatási Hivatalnál, hogy a gyermeke még egy évig óvodás maradhasson, és erre engedélyt kap, utólag nem dönthet úgy, hogy mégis beíratja őt az általános iskolába. Ebben az esetben csak 2023 szeptemberében kezdheti meg a gyerek az iskolát. 

„Az egyedüli, amit megtehetsz, ha bizonytalan vagy, hogy a kérelembe kifejezetten beleírod, hogy szeretnéd, ha a gyermeket a szakszolgálat megvizsgálná. Ha az OH ezt méltányolja (bár erre nincs garancia), akkor a szakszolgálaton a szakemberrel megbeszélheted, hogy mi lenne a legjobb. A szakszolgálatok nagy többségében nagyon készségesek, de azt is tudni kell, hogy vannak szigorúbb szakszolgálatok és munkatársak, ahol kevésbé nyitottak, és nem tudod befolyásolni, hogy kihez kerülsz” – írja a Szülői Hang.

Tavaly egyébként az iskolakezdés halasztására vonatkozó kérelmek 95 százalékát elfogadták.

Hozzászólások

Pukli István: A tankönyvek csak akkor fejlődnek, ha a pedagógus választhat

Miközben a skandináv országokban a tankönyv már nem egy papíralapú tárgy, hanem egy mesterséges intelligenciával támogatott, dinamikus EdTech-platform, addig Magyarországon még mindig 1998 logikája szerint vitatkozunk az oktatásról. A hazai tankönyvpiac 2010-es évekbeli államosítása és centralizációja nemcsak a választás szabadságát vette el a pedagógusoktól, hanem hosszú távon a hazai oktatási innovációt is gúzsba kötötte. Pukli István írása.

Négy évre szóló, 45 milliárdos tankönyvszerződést kötött a Kello – kérdés, meddig marad a jelenlegi tankönyvpiac

A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.

Miskolci Egyetem rektora: „A modellváltás nem egy nukleáris csodafegyver, ami gyógyírt jelentett volna a felsőoktatás sok évtizedes problémáira”

A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.

„Fontos a testnevelés, de nem ebben a formában” – Lannert Judit szerint nőtt a túlsúlyos gyerekek száma a heti öt tesióra bevezetése óta

„Célellentétes” lett a mindennapos testnevelés jelenlegi rendszere Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter szerint. Parlamenti bizottsági meghallgatásán arról beszélt, hogy bár a mozgás fontossága nem kérdés, a heti öt kötelező tesióra nem hozta meg a kívánt eredményeket, sőt a gyermekkori túlsúly problémája is súlyosbodott az elmúlt években.