Az őszi iskolakezdésre senki nem volt igazán felkészülve, figyelembe kellett volna venni, hogy a jelenléti oktatás nem minden diáknak jelent fellélegzést – véli a Vadaskert Alapítvány igazgatója.
„Az első iskolahét elképesztő volt, pánikrohammal, szorongásos rohammal érkeztek sorra a gyerekek” – mondta a 444-nek az iskolakezdésről Tárnok Zsanett, a Vadaskert Gyermek- és Ifjúságpszichiátriai Kórház és Szakambulanciát fenntartó Vadaskert Alapítvány igazgatója.
Az intézmény november végén jelezte, hogy rengeteg gyerek érkezik a pszichiátriára. A szakember szerint az őszi iskolakezdésre senki nem volt igazán felkészülve, a visszatérést leginkább azok szenvedték meg, akiknek az online oktatás idején nem volt akkora teljesítményszorongásuk, nem volt szociális szorongás, nem volt bullying.
Úgy gondolja, mindez nem a tanárok hibája, rajtuk ugyanis felülről érkező nyomás volt, hogy „hozzák be” az előző félévet. Az viszont nagy károkat okozott, hogy a gyerekektől elvárták, hogy ennyire hirtelen zökkenjenek vissza, teljesítsenek úgy, mint korábban. Fokozatosságra lett volna szükség, és figyelembe kellett volna venni, hogy a jelenléti oktatás nem minden diáknak fellélegzés, rengetegszer szorongással jár – tette hozzá.
Tárnok Zsanett szerint nagyon kevés iskolában volt tudatos gyászfeldolgozás, pedig egy kiesett év nagyon sokat jelent: ballagások, közösségi események maradtak el, tanulmányi, sportolói terveket kellett átkalibrálni.
A 444-nek azt mondta, hogy a 2019-es őszi időszakhoz képest 40 százalékkal nőtt a kezelést igénylő esetek száma, a szorongásos és depressziós zavarokkal küzdő gyerekek aránya az ötszörösére emelkedett. Kétszer annyian küzdenek kényszeres gondolatokkal és cselekedetekkel, a szakambulancián jelenleg 500 gyerek vár arra, hogy időpontot kapjon.
Szerinte ez nem azért van, mert több lenne a depressziós, szorongó fiatal, mint néhány éve, de a vírushelyzet katalizál, intenzívebben, gyorsabban előjönnek a tünetek, „minden probléma hirtelen akut lesz”.
A magyar tizenévesek 36 százaléka érzi úgy, hogy túl sok időt tölt képernyő előtt, miközben Európában ez az arány már 44 százalék - derült ki a legfrissebb Eurobarométer-felmérésből.
A Corvinuson egy tanársegéd havi bruttó 600-900 ezer forintot, egy egyetemi tanár pedig akár 2,1 millió forintot is kereshet. A vezetői fizetések ennél is magasabbak: a rektor alapbére jelenleg közel 5,8 millió forint. Az intézmény szerint a cél az átláthatóbb bérezés és a bértranszparencia erősítése, miközben a lépéssel a hazai felsőoktatásban is úttörő szerepet vállalnak.
A 16–25 év közötti nappali tagozatos diákok és hallgatók július és augusztus között vállalhatnak munkát a programban, amelyhez a munkáltatók akár közel 280 ezer forintos támogatást is igényelhetnek.
Hiába volt majdnem kitűnő tanuló a középiskolában, hiába tett utólag két sikeres emelt szintű érettségit, egy technikumban végzett diáklány középiskolai tanulmányi eredményeit nem veszi figyelembe a felvételi rendszer a pontszámításkor. A probléma nemcsak nála jelentkezik, hanem több olyan szakképzésben tanuló diáknál, akik másik szakterületen tanulnának tovább egyetemen.
A szakképzésben dolgozók közalkalmazotti jogállásának visszaállítását, a tanítási évre vetített munkaidőkeret megszüntetését és átláthatóbb bérrendszer kialakítását is sürgeti a Pedagógusok Szakszervezetének szakképzési és felnőttképzési tagozata. A szervezet egy 24 pontból álló javaslatcsomagban foglalta össze azokat a problémákat, amelyek szerintük azonnali intézkedést igényelnek a szakképzésben.
A nevelést, oktatást közvetlenül segítő dolgozók közül sokak nettó fizetése még mindig „kettessel kezdődik” – mondta Tóth Tünde, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnöke a szervezet tanévzáró sajtótájékoztatóján. A PSZ elfogadná, hogy július 1-jétől megvalósuljon a korábban ígért 25 százalékos béremelés, de szerintük ez csak szükséges, nem elégséges lépés lenne.
Jövő év elején vizsgálni fogja az Oktatási Hivatal, hogy végrehajtották-e a korábban előírt intézkedéseket azok a fenntartók, amelyeknek a tartósan gyenge kompetenciamérési eredmények miatt kellett intézkedési tervet készíteniük.
A benyújtott törvényjavaslat célja a tankerületi fenntartású intézmények szakmai önállóságának növelése, az igazgatók jogköreinek bővítése, illetve a pedagógusok és más köznevelésben dolgozók kollektív jogainak helyreállítása. A javaslatok több olyan szabályt is módosítanának vagy hatályon kívül helyeznének, amelyeket a szakmai szervezetek évek óta napirenden tartanak.
