Kifejezetten rossz a magyar tizen- és huszonévesek véleménye az oktatás színvonaláról

Százból csak ketten adnának ötöst az oktatási rendszer teljesítményére. Véleményüket sem az életkoruk, sem a lakhelyük, sem az iskolai végzettségük nem befolyásolja, kis túlzással egy dolog határozza meg, ki mennyire elégedett az oktatással. Az, hogy kire szavaznak.

  • Szabó Fruzsina

Százból csak két 15-29 éves értékeli ötösre a magyar iskolarendszer színvonalát, 17 százalékuk négyest, 45 százalékuk pedig egyest vagy kettest adott – ilyen eredmények születtek egy friss ifjúságkutatásban. A tizen- és huszonéveseknek iskolai jegyekkel kellett értékelniük az itthoni iskolarendszer minőségét, színvonalát, az átlageredmény azonban a hármast sem érte el, egészen pontosan 2,54 lett.

A Bíró-Nagy András és Szabó Andrea által jegyzett, Magyar fiatalok 2021 című tanulmányból – amelyet kedden mutattak be – kiderül, hogy egyáltalán nem befolyásolja az oktatás színvonaláról alkotott véleményt az, hogy valaki még tanul, vagy már kikerült az oktatási rendszerből. Az életkor, a nem, a lakhely és az anya iskolai végzettsége sem döntő abban, ki mit gondol az iskoláról, „a magyar oktatás színvonalát a 15-29 évesek társadalmi hovatartozásuktól függetlenül, egységesen kritikusan értékelik”.

Kis túlzással egy dolog határozza meg, hogy ki mennyire elégedett az oktatási rendszerrel: az, hogy kire szavaz. „A magyar fiatalok kritikusak az iskolarendszer színvonalát illetően. Ennek hátterében az ideológiai, illetve politikai beállítódás áll. A politikai polarizáció eredményeként egy ellenzéki és egy kormánypárti fiatal merőben másként látja az oktatás színvonalát” – olvasható a kutatási összefoglalóban. Minél konzervatívabb egy tizen- vagy huszonéves, annál jobbnak tartja az oktatást, „minél mérsékeltebb, annál kedvezőtlenebb a véleménye, és végül minél jobboldalibb, annál kedvezőbb az iskolai színvonal megítélése. Még ezeknél is fontosabb ugyanakkor a politikai hovatartozás: a kormánypárti szavazók ugyanis lényegesen jobbra (2,98 átlagpont), az ellenzék hívei pedig lényegesen rosszabbra (2,33 pont) értékelik a magyar oktatás színvonalát, mint a 15–29 évesek úgy általában. A pártos polarizáció tehát 15–29 éves korban is erősen megosztja a véleményeket” – írják.

A magyar tizen- és huszonévesek közül sokkal többen fogalmaztak meg negatív véleményt, mint a velük egykorú csehek, szlovákok vagy lengyelek közül. Egy dologban viszont jobbak az eredmények: az összes közép-európai ország közül Magyarországon tudják legkevésbé elképzelni a kérdésre válaszolók, hogy előfordulhat olyan eset, hogy valaki pénzért vásárolja meg az osztályzatait, „az iskolai korrupcióérzékelés tehát relatíve alacsony”.

Mennyi időt töltenek tanulással?

A kutatás készítői más kérdések mellett arra is kíváncsiak voltak, hogy a magyar diákok mennyi időt töltenek délutánonként tanulással. Az eredmények alapján az általános iskolásoktól a PhD-hallgatókig mindenki nagyjából ugyanannyi időt szán arra, hogy felkészüljön a dolgozatokra, felelésekre, ZH-kra, másnapi órákra: átlagosan két és fél órát. Ezzel nem lógnak ki a többi közép-európai diák sorából, a cseh, a lengyel és a szlovák iskolások, egyetemisták is ugyanennyit tanulnak naponta.

Ennél több időt töltenek facebookozással, tiktokozással vagy instagramozással: a magyar diákok 8 százaléka extrém sok időt, több mint öt órát van a Facebookon, a TikTokon vagy az Instagramon egy átlagos hétköznapon, minden második iskolás minimum egy, legfeljebb három-öt órát használja a közösségi oldalakat. Százból csak két diák válaszolta azt, hogy egy percet sem tölt a közösségi oldalakon.

Az internetet munkára vagy tanulásra a diákok harmada egyáltalán nem használja, 28 százalékuk harminc perc és két óra közötti időt tölt ezzel. A hírportálokat a megkérdezettek 13 százaléka egyáltalán nem olvassa, 43 százalékuk maximum félórát, 20 százalékuk legalább egy órát tölt hírolvasással. Százból négy diák extrém olvasók aki naponta legalább három órán át olvas cikkeket.

 

Hozzászólások

Pukli István: A tankönyvek csak akkor fejlődnek, ha a pedagógus választhat

Miközben a skandináv országokban a tankönyv már nem egy papíralapú tárgy, hanem egy mesterséges intelligenciával támogatott, dinamikus EdTech-platform, addig Magyarországon még mindig 1998 logikája szerint vitatkozunk az oktatásról. A hazai tankönyvpiac 2010-es évekbeli államosítása és centralizációja nemcsak a választás szabadságát vette el a pedagógusoktól, hanem hosszú távon a hazai oktatási innovációt is gúzsba kötötte. Pukli István írása.

Négy évre szóló, 45 milliárdos tankönyvszerződést kötött a Kello – kérdés, meddig marad a jelenlegi tankönyvpiac

A következő négy évben is az Alföldi Nyomda készítheti és szállíthatja a tankönyveket, miután a tankönyvellátásért felelős cég újabb hosszú távú szerződést kötött a nyomdával. A mostani, 45 milliárd forintos keretösszeg jelentősen meghaladja a korábbi tenderek értékét: a 2020-as közbeszerzés még 20,8 milliárd forintról szólt.

Miskolci Egyetem rektora: „A modellváltás nem egy nukleáris csodafegyver, ami gyógyírt jelentett volna a felsőoktatás sok évtizedes problémáira”

A Miskolci Egyetem rektora szerint a 2020-2021-es átalakítás „vitathatatlanul egy túlpolitizált környezetben ment végbe”, de szerinte hiba lenne teljesen visszafordítani a rendszert. Horváth Zita úgy látja, hogy az elmúlt években az egyetemek pénzügyi mozgástere jelentősen nőtt, ugyanakkor az autonómia kérdése továbbra is rendezetlen maradt.

„Fontos a testnevelés, de nem ebben a formában” – Lannert Judit szerint nőtt a túlsúlyos gyerekek száma a heti öt tesióra bevezetése óta

„Célellentétes” lett a mindennapos testnevelés jelenlegi rendszere Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter szerint. Parlamenti bizottsági meghallgatásán arról beszélt, hogy bár a mozgás fontossága nem kérdés, a heti öt kötelező tesióra nem hozta meg a kívánt eredményeket, sőt a gyermekkori túlsúly problémája is súlyosbodott az elmúlt években.