"A jelenléti oktatás nem minden diáknak fellélegzés, sokszor szorongással jár"

Az őszi iskolakezdésre senki nem volt igazán felkészülve, figyelembe kellett volna venni, hogy a jelenléti oktatás nem minden diáknak jelent fellélegzést – véli a Vadaskert Alapítvány igazgatója.

  • Eduline

„Az első iskolahét elképesztő volt, pánikrohammal, szorongásos rohammal érkeztek sorra a gyerekek” – mondta a 444-nek az iskolakezdésről Tárnok Zsanett, a Vadaskert Gyermek- és Ifjúságpszichiátriai Kórház és Szakambulanciát fenntartó Vadaskert Alapítvány igazgatója.

Az intézmény november végén jelezte, hogy rengeteg gyerek érkezik a pszichiátriára. A szakember szerint az őszi iskolakezdésre senki nem volt igazán felkészülve, a visszatérést leginkább azok szenvedték meg, akiknek az online oktatás idején nem volt akkora teljesítményszorongásuk, nem volt szociális szorongás, nem volt bullying.

Úgy gondolja, mindez nem a tanárok hibája, rajtuk ugyanis felülről érkező nyomás volt, hogy „hozzák be” az előző félévet. Az viszont nagy károkat okozott, hogy a gyerekektől elvárták, hogy ennyire hirtelen zökkenjenek vissza, teljesítsenek úgy, mint korábban. Fokozatosságra lett volna szükség, és figyelembe kellett volna venni, hogy a jelenléti oktatás nem minden diáknak fellélegzés, rengetegszer szorongással jár – tette hozzá.

Tárnok Zsanett szerint nagyon kevés iskolában volt tudatos gyászfeldolgozás, pedig egy kiesett év nagyon sokat jelent: ballagások, közösségi események maradtak el, tanulmányi, sportolói terveket kellett átkalibrálni.

A 444-nek azt mondta, hogy a 2019-es őszi időszakhoz képest 40 százalékkal nőtt a kezelést igénylő esetek száma, a szorongásos és depressziós zavarokkal küzdő gyerekek aránya az ötszörösére emelkedett. Kétszer annyian küzdenek kényszeres gondolatokkal és cselekedetekkel, a szakambulancián jelenleg 500 gyerek vár arra, hogy időpontot kapjon.

Szerinte ez nem azért van, mert több lenne a depressziós, szorongó fiatal, mint néhány éve, de a vírushelyzet katalizál, intenzívebben, gyorsabban előjönnek a tünetek, „minden probléma hirtelen akut lesz”.

Hozzászólások

Pukli István: „A pedagógus sok mindenre jó, ezért minden rá is marad”

„A magyar tanárok kevesebbet dolgoznak, mint a németek.” „Kevesebb gyerek jut egy pedagógusra, mint Nyugat-Európában.” „A minőségbiztosítás a szakmai színvonalat szolgálja.” Az elmúlt másfél évtizedben a magyar oktatáspolitikát kísérő kormányzati kommunikáció visszatérően ilyen állításokra épült. A mondatok mögött valóban vannak statisztikák, összehasonlítások és mérhető mutatók. A probléma inkább az, hogy ezek önmagukban nagyon keveset mondanak el arról, hogyan működik valójában egy iskola, és milyen terhek nehezednek ma a pedagógusokra.

A Rubovszky Rita által korábban vezetett iskolát ért bántalmazási vádakra reagált a fenntartó: „Ajtónk nyitva áll azok előtt, akiket sérelem ért”

Közleményben reagált a Patrona Hungariae Katolikus Iskolaközpontot ért vádakra a fenntartó Boldogasszony Iskolanővérek magyar tartományának főnöknője. Lobmayer M. Judit azt írta, hogy nyitottak a párbeszédre azokkal a volt diákokkal, akik sérelmekről és bántalmazó iskolai légkörről számoltak be az elmúlt hetekben.

Szó sem volt a mindennapos testnevelés megszüntetéséről – Lannert Judit szerint a jelenlegi rendszert kell átgondolni

Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.