"A jelenléti oktatás nem minden diáknak fellélegzés, sokszor szorongással jár"

Az őszi iskolakezdésre senki nem volt igazán felkészülve, figyelembe kellett volna venni, hogy a jelenléti oktatás nem minden diáknak jelent fellélegzést – véli a Vadaskert Alapítvány igazgatója.

  • Eduline

„Az első iskolahét elképesztő volt, pánikrohammal, szorongásos rohammal érkeztek sorra a gyerekek” – mondta a 444-nek az iskolakezdésről Tárnok Zsanett, a Vadaskert Gyermek- és Ifjúságpszichiátriai Kórház és Szakambulanciát fenntartó Vadaskert Alapítvány igazgatója.

Az intézmény november végén jelezte, hogy rengeteg gyerek érkezik a pszichiátriára. A szakember szerint az őszi iskolakezdésre senki nem volt igazán felkészülve, a visszatérést leginkább azok szenvedték meg, akiknek az online oktatás idején nem volt akkora teljesítményszorongásuk, nem volt szociális szorongás, nem volt bullying.

Úgy gondolja, mindez nem a tanárok hibája, rajtuk ugyanis felülről érkező nyomás volt, hogy „hozzák be” az előző félévet. Az viszont nagy károkat okozott, hogy a gyerekektől elvárták, hogy ennyire hirtelen zökkenjenek vissza, teljesítsenek úgy, mint korábban. Fokozatosságra lett volna szükség, és figyelembe kellett volna venni, hogy a jelenléti oktatás nem minden diáknak fellélegzés, rengetegszer szorongással jár – tette hozzá.

Tárnok Zsanett szerint nagyon kevés iskolában volt tudatos gyászfeldolgozás, pedig egy kiesett év nagyon sokat jelent: ballagások, közösségi események maradtak el, tanulmányi, sportolói terveket kellett átkalibrálni.

A 444-nek azt mondta, hogy a 2019-es őszi időszakhoz képest 40 százalékkal nőtt a kezelést igénylő esetek száma, a szorongásos és depressziós zavarokkal küzdő gyerekek aránya az ötszörösére emelkedett. Kétszer annyian küzdenek kényszeres gondolatokkal és cselekedetekkel, a szakambulancián jelenleg 500 gyerek vár arra, hogy időpontot kapjon.

Szerinte ez nem azért van, mert több lenne a depressziós, szorongó fiatal, mint néhány éve, de a vírushelyzet katalizál, intenzívebben, gyorsabban előjönnek a tünetek, „minden probléma hirtelen akut lesz”.

Hozzászólások

Mik azok a metakognitív képességek – és tanítani kell-e őket?

A pedagógiai szakirodalomban egyre gyakrabban találkozunk a „metakognitív képességek” kifejezéssel. A fogalom egyszerűen azt jelenti, hogy képesek vagyunk figyelni és irányítani saját gondolkodásunkat és tanulásunkat. Észrevesszük, ha valamit nem értünk, megpróbáljuk kitalálni, hogyan juthatunk tovább, ellenőrizzük, hogy sikerült-e, és ha szükséges, változtatunk.

Készül a jogszabály: újra a szülők és az óvodapedagógusok dönthetnek az iskolaérettségről

A 2027/2028-as tanévtől jelentősen átalakulhat az iskolaérettségről szóló döntés rendszere. Az oktatási tárca azt közölte, hogy készül egy jogszabálytervezet, amely szerint ismét nagyobb szerepet kaphatnak a szülők és az óvodapedagógusok. Ha ők egyetértenek abban, hogy a gyerek iskolaérett, nem az Oktatási Hivatalnak kell döntenie a kérdésben.

A tantestület nem támogatta, Lannert Judit mégis kinevezte a csömöri iskolaigazgatót – a polgármester a döntés visszavonását kéri

Júniusban még úgy tűnt, húsz év után távozik a Csömöri Mátyás Király Általános Iskola igazgatója. A pedagógusok többsége nem támogatta Bátovszky János újabb vezetői megbízását, az oktatási miniszter először nem is nevezte ki, augusztusban azonban megváltoztatta korábbi döntését. Bátovszky végül újabb egy évre maradhat az iskola élén. A döntés ellen az önkormányzat, szülők és pedagógusok is tiltakoznak.

Vitézy Dávid: „Újjáélesztjük a budapesti Diákváros projektjét, a régi terveket felülvizsgáljuk”

Újraindítanák a budapesti Diákváros korábban leállított projektjét – jelentette be Vitézy Dávid. A fejlesztéshez tartozó területek és a korábban elkészült tervek augusztus végére a Közlekedési és Beruházási Minisztériumhoz kerülnek. A régi terveket az eltelt évek miatt felülvizsgálják, de továbbra is egy lakó- és kollégiumi funkciókat ötvöző városnegyed kialakítása a cél.