Sokkal több diák küzd mozgásszervi, szemészeti és hallási problémákkal, mint korábban, és a magas vérnyomásos is sokaknak okoz problémát – ez derült ki egy debreceni szűrőprogram eredményeiből.
A Debreceni Alapellátási és Egészségfejlesztési Intézet októberben indított iskolai szűrővizsgálatot 12. évfolyamosoknak, 2345 diákot vizsgáltak meg.
79,5 százalékuknál mozgásszervi, 39,1 százalékuknál szemészeti, 2,2 százalékuknál hallási, 10 százalékuknál magas vérnyomásos, 1,4 százalékuknál (zömmel post-covid eredetű) szívproblémákat fedeztek fel, s 0,38 százalékuk kardiológiai szakellátásra szorul, de utóbbiak szerencsére nincsenek életveszélyben – írja a Cívishír.
Ezeket a diákokat már két éve, 10. évfolyamosként is szűrték, az akkori adatokkal összehasonlítva jóval gyakrabban fordulnak elő mozgásszervi, hallási, magas vérnyomásos problémák. A magas vérnyomásnál – írják – 58 százalékos az emelkedés.
Az intézet szakemberei szerint ennek egyértelmű oka, hogy a járvány miatt a diákok nagyon sok időt töltöttek számítógép előtt, sokat használtak fejhallgatót, és nagyon keveset mozogtak.
Miközben évek óta a nappali képzés számít a klasszikus egyetemi útnak, egyre több hallgató dönt úgy, hogy munka vagy más elfoglaltság mellett szerez diplomát. A 2025/2026-os tanévben már 117 ezren tanulnak esti, levelező vagy távoktatási formában a magyar felsőoktatásban, tízezerrel többen, mint egy évvel korábban.
Sok iskolában folyosón, udvaron vagy akár tanteremben tartják a testnevelésórákat, gyakran megfelelő infrastruktúra és átöltözési lehetőség nélkül – erről is beszélt Lannert Judit az Országgyűlés keddi ülésén. A miniszter szerint nem a mindennapos testnevelés megszüntetéséről van szó, hanem arról, hogy a jelenlegi rendszert át kell gondolni.
Módosult az Országgyűlés Oktatási Bizottságának összetétele a parlament.hu oldalon megjelent adatok szerint. A fideszes Radics Béla helyére Molnárné Dr. Lezsák Anna került, míg a tiszás Kapronczai Balázs helyét Dr. Hankó Balázs vette át, aki egyúttal a bizottság második alelnöki tisztségét is betölti.
Nem megszüntetni, hanem radikálisan átalakítani szeretné a kormány a Klebelsberg Központot és a tankerületi rendszert – ez hangzott el a szerdai sajtótájékoztatón. A tervek szerint az iskolaigazgatók nagyobb önállóságot kapnának, az önkormányzatoknak és helyi közösségeknek pedig ismét lehetne beleszólásuk az iskolák működésébe.
A kormányhatározat értelmében Lannert Juditnak június 15-ig ki kell dolgoznia az ehhez szükséges jogszabályok módosítását.
Ha idén jelentkeztek egyetemre, főiskolára, akkor ezt jó, ha tudjátok.
A vezetőváltás egybeesik azzal, hogy a kormány felülvizsgálná a Klebelsberg Központ és a tankerületi központok működését. A KK azt közölte, hogy tudomásul veszik a vizsgálatot elrendelő kormányzati döntést, és minden segítséget megadnak az ellenőrzésekhez.
100 pedagógusból jobb esetben 7-8 fő 30 év alatti. A legjobb helyzetben az óvodák, a legrosszabbak pedig a középiskolák vannak.
