Bruttó 300 ezer forint alatt is lehet az átlagjövedelem: ezekkel az alapszakos diplomákkal keresnek a legkevesebbet
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
Van olyan ország, ahol az iskolákban még a távolságtartás sem kötelező, máshol már azt is tudják, hogyan fognak folytatódik majd az oktatás a téli szünet után. Körbenéztünk, hogyan birkóznak meg az emelkedő esetszámokkal az európai országok.
Franciaországban november közepe óta minden iskolában kötelező a maszkviselés, november 29-én pedig újabb szigorításokat jelentett be a kormány: ha egy diák megfertőződik, az összes osztálytársát tesztelik - a negatív teszttel rendelkező diákoknak tovább folytatódik a jelenléti oktatás, akinek azonban pozitív lesz a tesztje, arra 10 nap karantén és online oktatás vár. Előbbit hét nap után egy negatív teszttel le lehet rövidíteni. A középiskolákban szigorúbbak a rendelkezések: ha aegyosztályban felüti fejét a vírus, valamennyi oltatlan diáknak hétnapos karanténba kell vonulnia - írja a Connexion.
Portugália - ahol a lakosság 86 százaléka már megkapta az oltást, ezzel a legjobb eredményű ország az Európai Unióban - már a téli szünet utáni visszatérésre is kidolgozta a vírus terjedését megelőző intézkedéseket - írja a Politico. A karácsonyi időszak utáni első héten távmunkában dolgoznak majd, az iskolák pedig zárva tartanak. A jelenléti oktatás egy héttel később kezdődik majd, ezzel biztosítanák, hogy az ünnepekről visszatérve ne ugorjon meg a fertőzöttek száma.
Az olasz tanároknak is be kell oltatniuk magukat
Olaszországban a múlt héten tették kötelezővé a vakcinát valamennyi iskolai dolgozónak, a napokban pedig a karanténszabályok szigorítása mellett döntöttek. Az Ansa arról számol be, hogy az új rendelkezés szerint elég egyetlen fertőzött az osztályban, és máris karanténba kerül valamennyi tanuló.
A spanyol iskolákban tavaly szeptember óta kötelező a maszkviselés. Egy szakértő szerint a gyerekeknek már teljesen természetes a maszkhasználat, megértik és betartják a szabályokat, sokszor könnyebben el is fogadják azokat, mint a felnőttek. Persze sokan, várják már a lazítást, a esetszámok növekedése alapján azonban kérdéses, hogy ez mikor jöhet el: novemberben több iskola is gócponttá vált, egy katalán iskolában 347 diák és dolgozó került karanténba, egy madridi intézményben pedig 178 embernek kellett karanténba vonulnia.
Hollandiában személyes oktatással működnek az iskolák: a dolgozóknak kötelező másfél méter távolságot tartani egymástól, a diákokra azonban nem vonatkozik ez az előírás. Az általános iskolák folyosóin kötelező a maszkviselés a tanárok számára, az osztályterembe belépve azonban levehetik azt. A középiskolákban szigorúbbak a szabályok, a folyosói maszkviselés már a diákoknak is kötelező, és a heti kétszeri tesztelést is javasolják. Az egyetemek is jelenléti oktatással működnek: az oltatlan hallgatóknak heti két ingyenes koronavírus-tesztet biztosítanak. A folyosókon kötelező a maszkviselés, egy helyiségben pedig maximum 75-en tartózkodhatnak - a vizsgatermek ez alól kivételt képeznek.
A tízes rangsorban több hasonló területhez tartozó alapképzés is szerepel, de akad köztük olyan szak is, amely elsőre meglepő lehet.
A Szegedi Törvényszék megsemmisítette a kormányhivatal elutasító határozatát, amely megakadályozta, hogy alapítványi fenntartásban induljon újra a 2024-ben bezárt intézmény. Az iskola a tervek szerint a 2027/2028-as tanévben nyithatja meg ismét a kapuit.
Akár 30 év tapasztalattal is csak bruttó 460 ezer forintot keresnek a kulturális dolgozók a szakszervezet szerint. A Közgyűjteményi és Közművelődési Dolgozók Szakszervezete (KKDSZ) a pedagógusbérekhez igazodó bérrendezést követel, ezért a Tisza-frakció valamennyi országgyűlési képviselőjének levelet küldött. A szervezet október 19-én demonstrációt is tart Budapesten.
A szervezet szerint a döntés a polgári engedetlenség miatt kirúgott tanárok folyamatban lévő pereiben is fontos szerepet játszhat.
„Nem egy nulladik évfolyamra van szükség, hanem az első osztályt kellene módszertanilag és szemléletében máshogy elkezdeni” – reagált a Magyar Óvodapedagógiai Egyesület (MOE) a Nemzeti Pedagógus Kar legújabb javaslatára. A szervezet szerint a nulladik osztály bevezetése gyakorlatilag irreális elképzelés, amely ahelyett, hogy megoldaná a problémát, csupán elfedné az iskolarendszer merevségéből fakadó hiányosságokat.
Ne kisiskolásokat várjanak a tanítók az első osztályba, hanem az iskola alkalmazkodjon jobban a hat-hét éves gyerekek életkori sajátosságaihoz – többek között ezt javasolja a Nemzeti Pedagógus Kar óvodai szakmai munkacsoportja. Szerintük az általános iskola első két évének, de legalább az első osztálynak a játékos átmenetről kellene szólnia.
Átfogó, életkornak megfelelő szexuális nevelést javasol az Európa Tanács mind a 46 tagállamában. A szervezet szerint a gyerekeknek nemcsak biológiai ismeretekre van szükségük, hanem arra is, hogy felismerjék a bántalmazást, tisztában legyenek a saját határaikkal, és tudják, mikor és hogyan kérhetnek segítséget.
Az elkövető egy 17 éves fiú, aki tettét azzal indokolta, hogy az iskolába járó fiatalok korábban gúnyolták őt, ezért haragudott rájuk.
Fendler Judit több olyan esetet is felidézett, amikor állítása szerint kormányközeli vállalkozók és fideszes politikusok próbálták befolyásolni az egyetem beszerzéseit.
Nem mindegy, mikor fejeztétek be a tanulmányaitokat, és az sem, hogy utána továbbtanultok vagy munkába álltok.
A korai szelekció megszüntetését, a tankötelezettség 18 évre történő visszaemelését és 10-12 évfolyamos egységes iskolák létrehozását javasolja a Civil Közoktatási Platform (CKP).