Van olyan ország, ahol az iskolákban még a távolságtartás sem kötelező, máshol már azt is tudják, hogyan fognak folytatódik majd az oktatás a téli szünet után. Körbenéztünk, hogyan birkóznak meg az emelkedő esetszámokkal az európai országok.
Franciaországban november közepe óta minden iskolában kötelező a maszkviselés, november 29-én pedig újabb szigorításokat jelentett be a kormány: ha egy diák megfertőződik, az összes osztálytársát tesztelik - a negatív teszttel rendelkező diákoknak tovább folytatódik a jelenléti oktatás, akinek azonban pozitív lesz a tesztje, arra 10 nap karantén és online oktatás vár. Előbbit hét nap után egy negatív teszttel le lehet rövidíteni. A középiskolákban szigorúbbak a rendelkezések: ha aegyosztályban felüti fejét a vírus, valamennyi oltatlan diáknak hétnapos karanténba kell vonulnia - írja a Connexion.
Portugália - ahol a lakosság 86 százaléka már megkapta az oltást, ezzel a legjobb eredményű ország az Európai Unióban - már a téli szünet utáni visszatérésre is kidolgozta a vírus terjedését megelőző intézkedéseket - írja a Politico. A karácsonyi időszak utáni első héten távmunkában dolgoznak majd, az iskolák pedig zárva tartanak. A jelenléti oktatás egy héttel később kezdődik majd, ezzel biztosítanák, hogy az ünnepekről visszatérve ne ugorjon meg a fertőzöttek száma.
Az olasz tanároknak is be kell oltatniuk magukat
Olaszországban a múlt héten tették kötelezővé a vakcinát valamennyi iskolai dolgozónak, a napokban pedig a karanténszabályok szigorítása mellett döntöttek. Az Ansa arról számol be, hogy az új rendelkezés szerint elég egyetlen fertőzött az osztályban, és máris karanténba kerül valamennyi tanuló.
A spanyol iskolákban tavaly szeptember óta kötelező a maszkviselés. Egy szakértő szerint a gyerekeknek már teljesen természetes a maszkhasználat, megértik és betartják a szabályokat, sokszor könnyebben el is fogadják azokat, mint a felnőttek. Persze sokan, várják már a lazítást, a esetszámok növekedése alapján azonban kérdéses, hogy ez mikor jöhet el: novemberben több iskola is gócponttá vált, egy katalán iskolában 347 diák és dolgozó került karanténba, egy madridi intézményben pedig 178 embernek kellett karanténba vonulnia.
Hollandiában személyes oktatással működnek az iskolák: a dolgozóknak kötelező másfél méter távolságot tartani egymástól, a diákokra azonban nem vonatkozik ez az előírás. Az általános iskolák folyosóin kötelező a maszkviselés a tanárok számára, az osztályterembe belépve azonban levehetik azt. A középiskolákban szigorúbbak a szabályok, a folyosói maszkviselés már a diákoknak is kötelező, és a heti kétszeri tesztelést is javasolják. Az egyetemek is jelenléti oktatással működnek: az oltatlan hallgatóknak heti két ingyenes koronavírus-tesztet biztosítanak. A folyosókon kötelező a maszkviselés, egy helyiségben pedig maximum 75-en tartózkodhatnak - a vizsgatermek ez alól kivételt képeznek.
Az a kérdés, hogy milyen tanárokra van szükség az iskolákban, első látásra egyszerűnek tűnik. A legtöbben azt válaszolnák: jól képzett, elkötelezett, a tantárgyukat szerető pedagógusokra. Mindez természetesen igaz. Mégis, ha végignézünk azokon az iskolákon, amelyek hosszabb időn keresztül képesek voltak valódi változást létrehozni, azt látjuk, hogy valami más is közös bennük. Vélemény.
A Tanítanék Mozgalom gyűjti össze azokat az eseteket, amikor a korábban polgári engedetlenség miatt elbocsátott vagy a státusztörvény következtében távozó pedagógusokat nem veszik vissza az állami iskolákba. Lannert Judit felkérésére minden hozzájuk beérkező ügyet továbbítanak az Oktatási és Gyermekügyi Minisztériumnak, amely teljes körű kivizsgálást ígért.
A kommunikáció- és médiatudomány idén is a legnépszerűbb bölcsész alapszakok közé tartozott. Az állami ösztöndíjas, nappali alapképzések közül 1505-en jelölték meg első helyen valamelyik kommunikáció szakot, míg összesen 6316 jelentkezés érkezett ezekre a képzésekre.
Egyetértés volt abban, hogy erősíteni kell a gyógypedagógusok bölcsődei jelenlétét, javítani kell a fejlesztő szolgáltatásokhoz való hozzáférést, illetve minél korábban fel kell ismerni a kisgyermekkori fejlődési nehézségeket, hogy az érintett gyerekek időben megkaphassák a szükséges fejlesztést.
Sokaban felmerülhet már a ponthatárok kihirdetése után, hogy mi történik, ha mégsem tudják szeptemberben elkezdeni az egyetemet. Betegség, külföldi lehetőség, családi okok vagy más élethelyzet miatt előfordulhat, hogy már az első féléveteket is passzív státuszban kezdenétek. Összeszedtük a legfontosabb tudnivalókat.
A ponthatárokat már kihirdették, de vannak, akik még a besorolási döntésről szóló határozatot nem kapták meg.
Ha az általános felvételin nem sikerült bekerülnötök egyetlen megjelölt képzésre sem, a pótfelvételi még újabb esélyt jelenthet. De vajon ilyenkor is lehet állami ösztöndíjas helyet találni, vagy már csak önköltséges képzések közül választhattok?
A választójogi korhatár csökkentése visszatérő kérdés Európában, és Magyar Péter révén most itthon is napirendre került.
